Portugál tudósok bizonyítékot találtak arra, amit eddig csak sejtettek: a Torvosaurus gurneyi volt a mai Európa területén valaha élt legtermetesebb ragadozó dinoszaurusz. Körülbelül 150 millió éve, a földtörténeti jura időszakban élt. Fosszíliái 2003-ban kerültek elő a Lisszabontól északra fekvő Lourinha közelében – írja a BBC.
A tudósok először úgy vélték, a lelet egy Észak-Amerikában elterjedt Torvosaurusfajhoz tartoznak, ám az alaposabb vizsgálat felfedte a különbségeket. A Lisszaboni Egyetem munkatársai a napokban számoltak be arról, hogy új fajról van szó. A dino két lábon járt, teljes hossza elérte a 10 métert, súlya négy-öt tonna lehetett. Ami viszont igazán félelmetessé tehette, az a szájában sorakozó, tíz centinél hosszabb fogak garmadája.
Megjelenésében nagyon hasonlított a Tyrannosaurus rexre, ám annál némileg kisebb volt és jóval korábban élt. Amikor az óriási T-rex portyára indult, Torvosaurus gurneyi utlsó példánya is kövület volt már – mondja Octavio Mateus, a tanulmány egyik szerzője. A mai Portugália területe 150 millió évvel vált le az amerikai kontinensről, ennek köszönhetően alakulhatott az “itt ragadt” Torvosaurus külön fajjá.
A hüllő egyértelműen kora csúcsragadozója lehetett, mint ma a krokodil. Csak nagyságrendekkel nagyobb kiadásban. Dús vegetáció, trópusi klíma jellemezte élőhelyét, az óriás mellett krokodilok, teknősök, repülő hüllők, kisemlősök maradványai kerültek elő az ásatások során. A folyókkal, tavakkal szabdalt terület kiváló élőhelyet kínált az olyan nagytestű növényevőknek is, mint például a mai Spanyolországból ismert 40 tonnás sauropoda.
Az európai Torvosaurus nem a valaha élt legnagyobb szárazföldi húsevő, méretben fölé tornyosul az észak-amerikai Tyrannosaurus, a Carchardontosaurus Afrikából és a mai Argentinában feltárt Giganotosaurus is. Az afrikai kolléga becslések szerint 16–18 méter hosszú és 7–9 tonna tömegű volt, a hátán kétméteres tüskék sora futott végig. Ezek a gigantikus állatok viszont később, a kréta korban éltek.
