Tudomány

Egy kiskutya akadályozta meg az atomháborút?

Hruscsov az űrutazó Sztrelka kölykét küldte Kennedynek ajándékba. Az ilyen gesztusokkal induló személyes kommunikációnak sokak szerint nagy szerepe volt abban, hogy a világ megúszta az atomháborút.

Jackie Kennedy Hruscsov mellett kapott helyet egy unalmas hivatalos ebéden Bécsben. Hamar kifogytak az udvariassági témákból, ezért az amerikai first lady Sztrelkáról, az űrbe fellőtt kutyáról kezdett érdeklődni. Kölykei is szóba kerültek, majd a találkozó végeztével a téma akár feledésbe is merülhetett volna.

Ám néhány hónap múlva egy kiskutya érkezett a Fehér Házba a Szovjetunióból – idézi a Múlt-kor.hu Caroline Kennedyt, JFK és Jacqueline Kennedy lányát. Pushinka egy elbűvölően aranyos hófehér kis szőrpamacs volt. A fennmaradt levelezés tanúsága szerint a Kennedy-család feje udvariasan megköszönte a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára kedvességét. A kettejük folyó levelezés egyébként meleg hangvételű volt, ám a felszín alatt végig ott volt a két szuperhatalom vezetője közti rivalizálás.

Pushinka egyébként nem csak egy aranyos kiskutya volt. Anyja a legendás Sztrelka volt, aki Belka nevű “társával” 1960. augusztus 19-20-án egy napot töltött az űrben a Szputnyik-5 fedélzetén, majd sikeresen visszatért. Ezzel a Vosztok-program keretében indított műhold lett az első olyan űrjármű, amely a szállított élőlényeket – a két eb mellett többek között egereket, patkányokat és rovarokat – sikeresen visszahozta a Földre.

A Földet érés követően Sztrelka hat egészséges kölyökkutyának adott életet – Pushinka volt az egyik, akit Hruscsov diplomáciai gesztusként Kennedynek ajándékozott. Annak ellenére, hogy egyesek nem tudván levetkőzni a hidegháborús paranoiát mikrofonokat képzeltek a kutyába rejtve, Pushinka a Kennedy-család teljes körű tagja lett. Főleg azt követően, hogy közte és a Fehér Ház másik kutyája, Charlie között szerelem gyúlt, és négy új lakóval örvendeztették meg a nagy kutyabarát hírében álló elnököt és családját.

Hruscsov és Kennedy között ezt követően is rendszeresen zajlott levélváltás, gyakran titokban. Tizenhat hónappal később azonban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fagypontra hűltek a kapcsolatok: az egyik U-2 kémrepülő felvételeket készített a Kubába telepített orosz atomfegyverekről. A világ ezzel szó szerint az atomháború kirobbanásának szélére került.

A kubai rakétaválságot végül sikerült megnyugtatóan rendezni: Hruscsov bejelentette, hogy Moszkva kivonja fegyvereit, cserébe Kennedy megígérte, hogy nem rohanja le Kubát és feloldja a szigetország tengeri blokádját. Egyes történészek szerint a kettejük közötti kommunikáció óriási hatással volt a világtörténelem alakulására, s lényegében ez mentette meg a világot az atomkatasztrófától.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik