Tudomány

Ma győzedelmeskedik a sötétség

Ez lesz a leghosszabb éjszaka, a téli napforduló után a világosság lassan átveszi az uralmat.

Korábban a témában:

December 21-én 18:11-kor van a téli napforduló. Ez a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka ideje. A nap ma 7:27-kor kelt és 15:56-kor nyugszik le, vagyis alig nyolc és fél órán keresztül szórja fényét. A déli féltekén viszont tombol a nyár, a napsugarak merőlegesen esnek a Baktérítőre.

Ám míg ott ettől kezdve egyre rövidebb lesz a nappal, nálunk épp ellenkezőleg, ettől kezdve folyamatosan nő a világos periódus hossza. Mindez a Föld forgástengelyének “ferdeségéből” adódik. Ehhez persze kell egy viszonyítási alap is, ami az ekliptika síkja, azaz a Föld és – néhány fok eltéréssel – a Naprendszer bolygóinak keringési síkja a Nap körül.

Az elkiptika síkjával tehát bolygónk forgástengelye 66,5 fokot zár be. Ez nem azonos a Föld forgástengelyének dőlésszögével, azt ugyanis az ekliptikára állított merőlegeshez mérik, így a Föld dőlésszöge 23,5 fok. A tengelyferdeség egymagában felelős a végtelen téli éjszakákért és mínuszokért éppúgy, mint a kánikuláért és a hosszú nyári napokért, mert megszabja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre. Minél nagyobb szögben érik a Nap sugarai a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni, vagyis az adott szélességi körön annál melegebb lesz a levegő is.

Télen bolygónk Nap körüli pályájának azon szakaszán van, ahol a déli „sarka” dől jobban csillagunk felé. Ilyenkor az északi féltekén kisebb a sugarak beesési szöge, a tetőpont pedig december 21, amikor a Baktérítőre vetül 90 fokban a napfény. Vagyis a déli szélesség 23 fok 26 percénél, Ausztrália, Dél-Afrika vonalán. A téli napforduló előtt és után az Északi-sark heteken át tartó sötétségbe borul, míg a Déli-sarkon egyáltalán nem nyugszik le a Nap. Ez a nap egyben a csillagászati tél kezdete is.

Fél év múlva, június 21-én minden a visszájára fordul. Nyáron a Föld északi „sarkát” mutatja a Nap felé: a nyári napfordulón a Ráktérítő kapja 90 fokban a napsugarakat, az északi féltekén tombol a nyár. Ha a fent említett tengelyferdeség nem lenne, és a bolygó tengelye pont derékszöget zárna be e képzeletbeli síkkal, a nappalok és az éjszakák hossza egész évben 12-12 óra lenne, és sehol a Földön nem lennének évszakok.

És azt tudtad, hogy…

…a nőstény hiénának pénisze van, a Holdnak mindig ugyanazt az “arcát” látjuk vagy hogy miért nem hord füles sapkát a székely? Ébredj minden reggel És azt tudtad? sorozatunkkal a Hír24 Facebook oldalán, hogy egy mondatnyi érdekes, tanulságos infóval induljon a napod.

És azt tudod, holnap milyen rövid “bölcsesség” szerepel majd egy hasonló képen?

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.