Mint minden évben, idén is több jelzés érkezett a szakemberekhez télire “itthon ragadt” gólyákról. Ha az adott madár röpképes, nincs szükség emberi beavatkozásra, nagy eséllyel túléli az itthoni telet. A vizek befagyása utána szántóföldeken kutat pockok, egerek után, a fagyos éjszakákat pedig kémények mellé húzódva teszi kellemesebbé.
Érdekes módon az ezredfordulótól 2004-ig egyetlen áttelelő gólyáról sincs tudomásunk, ettől kezdve azonban évről évre akár kéttucat madár is itt marad. December-január környékén dől el, hogy idén hányállat döntött így, ekkor lesz az országos felmérés. Előtte ugyanis nem látszik még a valós szám, egyes késlekedő madarak decemberig még szárnyra kaphatnak – tudta meg a Hír24 Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársától.
Nem lehet általános érvénnyel megmondani, vonuló fajok néhány egészséges egyede miért dönt a maradás mellett. Ahány madár, annyi “egyéniség”, akárcsak az embereknél. Itt van például a 2006-ban, Spanyolországban kikelt Fülöp, aki 2009-ben “költözött” Magyarországra. Azóta itt él és rendre itthon tölti a teleket is. Más kérdés, amikor a késői fészekalj még nem elég erős az induláshoz, és szüleik nem tehetnek mást, nélkülük kelnek útra. Ez történt 2010-ben, ám ezeket az állatokat menteni kellett.
Csodabogarak márpedig vannak
Térjünk vissza az egyéniséghez, vagy tudományosabban fogalmazva a gólyák evolúciójához, amely itt játszódik a szemünk előtt, és jelenleg igen jól tetten is érhető. Ha bármely fajból veszünk száz egyedet, 95-98 százalékuk általánosan, a faj „átlagának” megfelelően viselkedik. Gólyákról lévén szó ősszel elvonul a telelőterületre, tavasszal visszatér tojást rakni. Ám mindig ott van az a 2-3 egyed, amelyik “bevállalósabb”, szakít a konvenciókkal, és az átlagtól eltérő útra lép.
Emberek közt ők a felfedezők, a kutatók, a kalandorok, akiket a társadalom csodabogárnak tart, ám sokszor ők lendítik előre a világot. Ha a vállalkozó szellemű állat túléli a kalandot, szaporodni fog, génjei öröklődnek, viselkedésformái terjednek – azaz a faj alkalmazkodik. Ezek az új tulajdonságok – amennyiben jól beválnak – idővel akár általánossá is válhatnak, és ez az evolúciós folyamat a gólyák esetében most nagyon látványos.
Van, hogy segítség kell
Ha ugyanis a klímaváltozással egyre enyhébb telek jönnek, az itthon telelő gólyák nagy eséllyel élhetik túl a megpróbáltatásokat, azaz képesek lesznek továbbörökíteni „különc” tulajdonságaikat. Ennek köszönhetően ez a viselkedés feldúsulhat és elképzelhető, hogy 30-50 év múlva már gólyáink jó része Magyarországon tölti majd a telet – véli a szakember.
Most azonban még formabontó viselkedésről van szó, ami gyakran egészségügyi problémából fakad. Az MME ezért azt kéri, hogyha bárki sérült, beteg gólyát lát, értesítse a szakembereket. Ha viszont a madár egészséges, nincs szüksége segítségre. Erről a legkönnyebben úgy alkothatunk véleményt, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez megy neki, akkor minden rendben, de ezt jelzi az is, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk. Ezeket a madarakat télen etetéssel is segíthetjük.
