Egy 4200 méter magasan fekvő himalájai faluban, Kargyakban építettek csehek különleges iskolát. Ebben a hegyi sivatagban a nap sokat süt, minden, ami nincs letakarva, megég. A hőmérséklet +40 és -40 ° C között mozog.
Így működik
„Az iskolát pusztán napenergiával fűtjük – mondja Jan Tilinger, építészmérnök. Ahhoz, hogy a hőt bent tartsuk, nem kell se napelem, se generátor vagy égetők. Mindössze egy ügyes szerkezetre van szükség. Van egy tűzhely, ahol jak (hegyi marha) trágyát égetve további hőt tudnak termelni, egy gáztűzhely a konyhában, és napelem csatlakozók a szobákban. Egy szélturbina is van az épületben, amelyet akkumulátorok töltésére lehet használni, ha napokig nincs napsütés. Ezek károsodhatnak, a fagypont alatti hőmérsékleten teljesen lemerülnek.”
Az épületben a hőmérséklet sosem csökken 15 fok alá, akkor sem, ha kint -40 fok van.
Az iskola egy egyszerű, téglalap alakú, egyemeletes épület, déli homlokzattal. Maximális hőt nyer a naptól, amely az épületben felhalmozódik. Ez még éjszakára is megmarad, amikor nem süt a nap. Három szoba található benne, ezek közül az egyik a tanár otthonaként szolgál.
Gyorsan kellett dolgozni
Az építkezéshez főként követ, és agyagot használtak, a hőszigetelést szalmával oldották meg.
A fát egy 40 km-re lévő faluból szerezték, és a befagyott folyón szállították. A 160 üvegtáblát lóháton, faládákba csomagolva hozták. Az út nyolc napig tartott, és egy üveglap sem törött el. Az építési szezon csak júliustól szeptemberig tart, egy percet sem vesztegethettek. Ha a szalmával teli, égetetlen agyagból készült falakat télre kint hagyják, félkészen, tönkremennek a házak.
Többen tanulhatnak
Amikor megérkeztem, csak nyolc gyermek járt iskolába, akik a két leggazdagabb helyi családból kerültek ki. Ők csak évente egyszer, a szünidő alatt tértek vissza a faluba, vagy még akkor sem. A fűtés nélkül is használható iskola elkészülte után 50-re nőtt a diákok száma. 10 közeli faluból érkeznek a gyerekek. Tanítanak itt felnőtteket is, például nyelveket: angolt, tibetit és hindit, de varrást, kötést, famegmunkálást is.
Folytatás európai segítség nélkül
Olyan egyszerű és hatékony a módszer, hogy az épületnek egy másolatát megépítették a szomszédos faluban. Az emberek saját maguk találták meg a forrásokat, és felkértek egy férfit Kargyakból, hogy irányítsa az építkezést. Szerintem más falvak is csatlakozni fognak – mondja büszkén a cseh építészmérnök.
Világító flakonok
A falusi etiópiak többsége ma már nem a tradicionális “tukul” kunyhókban lakik, hanem nagyobb házakba költöztek. Ezek kényelmesebbek, de van egy nagy hibájuk – a konstrukció gyengesége miatt jobb, ha nincs rajta egy ablaknál több. Ilyen a helyi iskola is, csupán négy aprócska lyukon szűrődik be a fény.
A GLEN (Global Education Network of Young Europeans, Európai Fiatalok Globális Oktatási Hálózata) bevezette a napizzós világítást Etiópia fővárosától, Addis Abbebától 500 kilométerre, délnyugaton, Bonga régióban. A munkában részt önkéntesként Karol Skałowski, lengyel fizikus mérnök is.
Elmondta, hogy errefelé a házak kevesebb, mint 1%-ában van áram, amelyet vízerőművel termelnek. Az elmúlt időszak szárazságai bizonytalanná tették még ezt a kis energiaellátást is, szinte mindenki fát használ főzéshez, és tüzet raknak világításként is.
Ilyen egyszerű
Mindössze egy vízzel és fehérítővel teli műanyagüvegre van szükség, azt egy tetőn lévő lyukba kell tenni. Úgy működik, mint egy lencse, elnyeli a kívülről érkező fényt és bevilágítja a terem belsejét. Egy üveg be tud világítani egy 30 fős termet – felhős, eső időben is.
Egyelőre leginkább iskolákban alkalmazzák, de lassan a helyieket sikerül meggyőzni arról, hogy a saját házukban is használják. Nagyon fontos, hogy elterjedjen a technológia – mind a gyerekeket, mind a szülőket hozzá fogja segíteni ahhoz, hogy teljes életet élhessenek – mondja Karol Skałowski.
Az Európai Unió támogatásával
A cikk a DemNet Alapítvány V4Aid projektje keretében valósult meg.
