Tudomány

Ezért “agresszívebbek” az ölebek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 10. 04. 16:06

A kis méregzsákok nem félelemből támadnak, nincsenek is tisztában saját méreteikkel. Agressziójuk mögött nagyrészt a nevelés áll.

Korábban a témában:

Városlakó emberek nap mint nap számtalan kutyával találkoznak pórázon, vagy szabadon rohangálva a parkban akár csapatosan is. Nem kívánunk általánosítani, de a tapasztalat az, hogy a apró ölebek igazi kis méregzsákok, sokszor agresszíven megmorogják, körülugatják az embert. Mintha támadnának, aztán mégsem. Megpróbálják leszedni a bringást a bicikliről, meghajtják a járókelőt, vagy csak egyszerűen minden látható indok nélkül ugatva, pattogva rohannak felénk.

Nem lényeg a méret

Elterjedt nézet, miszerint apró termetük ellensúlyozására használják harsányságukat, sőt a félelem vezeti őket támadásra. Az igazság azonban az, hogy a kutyák nem igazán vannak tisztában azzal, hány kilósak is valójában. Nem tudják, hogy ők éppen kicsik. Jegyezzük meg, hogy azért az biológiai nonszensz, és sehol máshol nem állhat elő a helyzet, amikor egy “felnőtt”, kétkilós példány egyszer csak 90 kilót nyomó fajtársával találja szemben magát.

Kutyák (kutyák, )

Forrás: Northfoto

Genetikailag viszont annyira közel áll egymáshoz a masztiff és a csivava, hogy valószínűleg nem lehet a méretüket tükröző önképük, “fejben” tehát minden kutya egyszerűen csak kutya. Ezért hát az sem valószínű, hogy negatívtapasztalatok nélkül, pusztán mérete alapján érezze magát fenyegetve bármely kistestű kutya – oszlatja el a tévedést a Hír24-nek Pongrácz Péter etológus, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa. Két ok állhat amögött, hogy a kisebb testű kutyáknál gyakrabban tapasztalunk agresszív viselkedést, mint termetesebb társaiknál.

Nevelés és genetika

Önnek gyűlt már meg a baja kis méregzsákokkal?

Írja le tapasztalatait a cikk alatti kommentben.

Az egyik a tenyésztésben követett prioritások lehetnek: a szelekció során az ebek egy-egy tulajdonságát visszaszorítják, másokat hangsúlyosabbá tesznek. Kisméretű állatokról lévén szó, az “agresszió” feltehetően nem számít a legfontosabb tényezők közé. Ha egy másfél kilós yorkshire terrier megugat, azon a legtöbbször csak mosolygunk. Egy ötven kilós rottweilernél azonban más a helyzet, annak már fele sem tréfa. Könnyű belátni, hogy a tenyésztőknek mikor mire kell nagyobb hangsúlyt fektetniük.

A másik a nevelés kérdése. Minél nagyobb testű egy kutya, annál több problémát jelent, ha agresszíven viselkedik a többi kutyával vagy emberekkel szemben. A gazdának elemi érdeke “kinevelni” ezt belőle, ellenkező esetben az állattartás rémálommá válik. Kistestű kutya tulajdonosa viszont lehet, hogy sokszor maga is elsiklik az agresszió problémája fölött, ő maga sem veszi komolyan.

Szinte minden a gazdán múlik

Mindenesetre nem helyes magatartás, ha bármely kutyát eleve azért veszünk ki bármilyen interakcióból, mert kicsi. Ahogy fentebb is írtuk, a kutya nem kicsi, vagy nagy, hanem kutya – utal vissza Pongrácz Péter. Nagyrészt a gazda felelőssége, hogy milyen ebet farag a kölyökből, amihez hozzátartozik a megfelelő viselkedésformák kialakítása, kialakíttatása is.

A szakember úgy véli, a kutyatartás nem jog, hanem alkalmasság kérdése. Aki alkalmatlan rá, annak sem az öleb, sem az őrző-védő nem való. A legnagyobb jóindulattal is bármelyik ebből lehet agresszív, visszahúzódó, szorongó, antiszociális, közveszélyes egyedet faragni pusztán a gazda hozzá nem értésével.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.