Az éghajlatváltozási előrejelzések nagyon sötét képet festenek a föld állat- és növényvilágáról: nagy részük nem tud alkalmazkodni a melegedő éghajlathoz, és a kihalás felé sodródik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a klímaváltozás hatásait vizsgálta madarakon, korallokon és kétéltűeken, összesen 16 857 fajt vont be a kutatásba.
Az eredmények szerint a madarak 83, a kétéltűek 66, míg a korallok 70 százaléka, amelyek rendkívül érzékenyek a globális felmelegedésre, nem is szerepel a világszövetség vörös listáján. A lista az élőlények természetvédelmi státuszának legátfogóbb leltára, a kihalás által fenyegetett élőlények legteljesebb jegyzéke.
A cuki vagy a hasznos?
A baj tehát nagy, és csak tetézi, hogy a listán eddig nem szereplő fajok élőhelyei között több, eddig stabilnak ítélt terület is szerepel. Az eredmények alapján világos, hogy a természetvédelem nem működhet az eddig megszokott módon, anélkül, hogy figyelembe venné a klímaváltozás hatásait – jegyezte meg Wendy Foden, a kutatás vezetője.
Az éghajlatváltozás miatt átalakuló körülmények mellett a fajok tömeges pusztulását okozza a természetes környezet pusztulása, a talaj, a víz szennyezése és egyéb emberi tevékenységből származó hatások. Sok szakember már most úgy véli, nem lehet a világon minden veszélyeztetett fajt megmenteni. Némelyeket veszni kell hagynunk, hogy helyettük mások megmentésére lehessen több pénzt és energiát áldozni. Olyan, ökológiailag esetleg sokkal fontosabb fajokra, amelyeket még vissza lehetne húzni a szakadék széléről.
Rendszerekben kell gondolkodni
Ez magyarul azt jelenti, hogy míg például a panda kihalása ökológiai szempontból teljesen észrevétlen maradna, addig mondjuk néhány tengeri gerinctelen eltűnése az egész egyensúlyi rendszert felborítaná. Ezért nem mindegy, mit helyezünk előtérbe.
Mások úgy vélik, a természetvédelem ma már az élőhelyek komplex védelméről szól. Az úgynevezett zászlóshajófajok azok a „cuki állatok”, mint a panda, a bálna, a koala, a tigris vagy az orangután. Ezeket előtérbe tolva lehet az emberek figyelmét felhívni a természetvédelemre. Ők csak úgy élhetnek túl, ha megőrizzük élőhelyük érintetlenségét a maga bonyolult ökoszisztémájával és fajgazdagságával.
Rendszereket igyekszünk megvédeni és működőképes állapotban tartani akkor is, ha egyes „szerethető” fajokat használunk figyelemfelkeltés gyanánt.