Tudomány
napraforgó (napraforgó)

Izegnek-mozognak a növények

A legtöbbször mozdulatlan kelléknek tekintjük a minket körülvevő növényvilágot. Bár el nem szaladnak előlünk, de érzékelik a gravitációt, forognak, fognak, felkutatják a vizet, és egyesek reagálnak az érintésre is.

Korábban a témában:

A növények napfény segítségével állítják elő táplálékukat, így életük a lehető legtöbb fény és víz begyűjtéséért folytatott örökös harc. Annyira fontos, hogy ezért még mozogni is hajlandók. Persze nem úgy, mint az állatok, ők önerőből csak úgynevezett helyzetváltoztató mozgásra képesek. Ráadásul meglepően sokféle módon.

A mozgások többségét valamilyen inger váltja ki. Van, ami olyan lassú, hogy csak az eredményét vesszük észre, mások viszont az ember számára is jól követhető, másodpercek alatt lejátszódó események.

A fény felé tartó növekedés az első „mozgás”, sikere alapvető a növény szempontjából. De honnan tudja a csíra a föld alatti sötétségben, hogy merre induljon? A gravitációt tekinti irányadónak: a gyökerek a nehézségi erővel ellentétes, míg a magonc azzal megegyező irányba kezd nőni. A föld alatt kibúvó csíra mire a felszínre ér, már a magban raktározott tápanyagok jó részét felélte. Életbevágó tehát, hogy miután kibukkant a felszínre, a lehető legtöbb napfényt gyűjtse be.

Fotó: Northfoto

Kifejlett növényeken, akár az ablakpárkányban nevelt virágokon is megfigyelhetjük, hogy szükség esetén a fény felé hajlanak. Ezt egy növekedési hormon okozza, ami a szár napfénytől legtávolabb eső oldalán lép működésbe. Adott ponton a sejtek növekedésnek indulnak, de csak a szár egy bizonyos oldalán, ezzel görbítik, fordítják a növényt. A helyes irányt rendkívül fényérzékeny fehérjék mutatják. Ez a mozgás viszonylag gyors is lehet, gondoljunk csak a napraforgóra, amely 9-10 óra alatt keleti irányból teljesen átfordul nyugatnak, mindig farkasszemet nézve a Nappal.

Tudnak azonban fogni is. Kapaszkodó részeik először „kereső” mozgást végeznek, majd ahogy elérik az aktuális támasztékot, az érintés hatására ráfonódnak, átölelik. Az érintés okozta mozgás eltarthat akár napokig, de végbemehet néhány másodperc alatt is. Gondoljunk a szőlőkacsra vagy mimózára, a húsevő növényekre. Főleg a fiatal gyökerek növekedésének irányát befolyásolja a víz is annyiban, hogy azok a nedvesebb talajréteg felé kezdenek növekedni.

Egyes növények reagálnak a hőre. A tulipán például párfokos hőingadozást is „észrevesz”: virága melegben kinyílik, sötétben összecsukódik. Ennek oka, hogy hűvösben a sziromlevél alsó oldala indul növekedésnek, míg melegben a felső.

Kövess minket a Twitteren is!

Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!

Címkék: növény

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.