Öröm az ürömben – és egyúttal az egyetlen jó hírünk a témával kapcsolatban -, hogy az ébredés után tapasztalt kellemetlen szájszag ellen nem nagyon lehet mit tenni, vagyis nem nagyon van miért hibáztatni magunkat. Az este elvégzett szájhigiéniás gyakorlatok az embert előnyhöz juttatják ugyan, ezek hatása azonban hamar elillan, és elkezdődik a baktériumok egész éjszakás bulija.
Adódik a kérdés, hogy nappal miért tudjuk a kávé, tea, cigaretta és fokhagymás ebéd ellenére is megtartani a normális leheletet? Nos, a válasz a nyálban keresendő – pontosabban annak hiányában. Ugyanis alvás közben a nyáltermelés jelentősen lelassul, vagyis azon folyadék termelése, amely napközben felhígítja vagy a gyomorba juttatja a baktériumok telepeit, velünk együtt pihen.
A tudósok becslései szerint mire kialusszuk magunkat, a szánkban több mikroorganizmus bulizik, mint ahány ember él a Földön – ráadásul ezek viszonylag hamar felnőnek, szaporodnak és meghalnak. Reggel tehát egyebek mellett “bakteriális hullaszag” árad belőlünk.
És ha már a szagoknál tartunk. Nálunknál jobb szaglással rendelkezők szerint a reggeli lehelet egyebek mellett a következőkből áll össze: hullaszag, záptojás bűze, izzadt lábak kigőzölgése, rothadó hús és hal, és bizony némi fekália szaga is.
Jó reggelt, irány fogat mosni! (És nyálat termelni.)
