Tudomány

Hét perc horror a Marson

Ughy Márton
Ughy Márton

2012. 06. 27. 07:06

A Curiosity marsjáró ugyan csak hat hét múlva száll le, a NASA szakemberei már most hétperces horrorként hivatkoznak a landolásra.

Korábban a témában:

A Curiosity – hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) – múlt év november 26-án startolt és a tervek szerint augusztus hatodikán száll le a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi, majdnem két földi éven át tart, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberi mars-küldetések előkészítése.

Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike, ebből adódnak a leszállással kapcsolatos komplikációk. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol – leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki.

Nem lesz könnyű a leszállás, szó szerint hét percünk van arra, hogy a légkör legfelsőbb rétegeiből a Mars felszínére érjünk, és a kezdeti óránkénti 21 ezer kilométeres sebességet nullára csökkentsük. A komputernek mindent önállóan kell végrehajtani, a legkisebb hiba is a projekt végét jelentheti” – hangsúlyozta Tom Rivellini, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnöke.

A számítások szerint a nagy sebesség és tömeg miatt a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs 1600 Celsius fokra hevül. A hőpajzsos fékezés után a marsjáró óránként 1600 kilométerre lassul le, ekkor nyílik ki az ejtőernyő, amely 29 500 kilogrammot “bír el”.

A nagy ejtőernyő óránként 320 kilométerre lassítja le a marsjárót, ez még mindig túl nagy sebesség a landoláshoz, így nem maradt más választásunk, mint fékezőrakéták alkalmazása” – ismertette Tom Rivellini.

A Curiosityt egy “égi daru”, fékezőrakétákkal ellátott platform, a Skycrane ereszti a talajra – a művelet alatt a marsjáró 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, amikor eléri a felszínt. Ezután a rakétákkal hajtott platform távolabb repül, hogy ne csapódjon a marsjáróba.

A művelet több szempontból is kockázatos – a fékezőrakéták hatalmas porfelhőt verhetnek fel, ami károsíthatja a Curiosity érzékeny műszereit és berendezéseit. Másrészt, ha a leszállás túl keményre sikerül, megsérülhet a marsjáró futóműve.

A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.