Ahogyan a dobbőr feszítése és lazítása megváltoztatja a dob hangját, úgy változtathat az anyag elektromos tulajdonságán, ha a grafénból készült membránt kifeszítik: az így kezelt grafénhártya különleges elektromos tulajdonságú kvantumpontot hoz létre. Az úgynevezett kvantumpontok körül az egyébként igen mozgékony elektronok kvázi “dobozba zárva” találhatók meg.
Ez forradalmi változásokat hozhat az elektronikus eszközök világában, az ezen alapuló készülékek energiaigénye ugyanis rendkívül alacsony lehet. Egy most még csak elméletben létező kvantumszámítógép például minimális energiát igényelne.
Az Egyesült Államok Országos Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) és a Marylandi Egyetem kutatói egyetlen szénatomrétegből álló, méhsejt rácsozatú grafénmembránt hoztak létre, amely szobahőmérsékleten is kis ellenállással, kiválóan vezeti az elektromosságot.
Nikolai Klimov kollégáival a grafénmembránokat sekély üregek felett feszítette ki, és így mérte tulajdonságaikat. Méréseik közben vették észre, hogy a grafénból lévő dobhártyák feszülésétől függően pszeudo-mágneses mező keletkezik, amely egy helyben tartja az elektronokat. A feszítés fokát változtatva módosultak az anyag elektromos tulajdonságai is, adott feszítésnél kvantumponthoz hasonló energiaszint jött létre.