Ha valamelyik koszorúér elzáródik, az általa vérrel ellátott szívizomrostok elhalnak. A szívroham után a szív teljesítménye (az elhalt izomzat mértékétől függően) csökken, s bár a szívelégtelenség ma már jól kezelhető – például az őssejtes terápia is ígéretesnek tűnik -, a betegnek sok gondot okozhat.
A Kaliforniai Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak azzal, hogy miképpen lehet az infarktus során elhalt szívizomzatot újraéleszteni vagy működését legalább pótolni. Karen Christman és munkacsoportja olyan zselét hozott létre, amely hőmérséklettől függően változó folyékonyságú.
A zselé szívkötőszövetből készül, de előállítása közben szívizomsejteket is beleszőnek. Mélyhűtik, majd porrá darálják. Ezt a port lehet aztán folyadékká oldani, amit injekció formájában juttathatnak a szívbe. Testhőmérsékleten az oldat zselészerű anyaggá válik, amelynek hatására a károsodott izomterület ismét benépesedik aktív sejtekkel és a szívműködés megújul. A zselé ingert jelent a környező szöveteknek, hogy újraépüljenek és valószínűleg biokémiai jeleket is kibocsát arra, hogy ne pusztuljanak tovább.
A zselé legfontosabb része a szívkötőszövet.
(Fotó: UC San Diego Jacobs School of Engineering)
Bár az emberi szív méretére és szerkezetére leginkább hasonlító disznószívvel történt kísérletek eredményeit még nem közölték, patkánykísérletek azt jelezték, hogy az oldat biztonsággal beadható, nincs kilökődés vagy szívritmuszavar. A kutatók várhatóan egy éven belül elkezdhetik az emberi szíven folytatott vizsgálatokat is.
