A Space Weather űrmeteorológiai oldal jelentése szerint a legmagasabb fokozatú, X1-osztályú napkitörés magyar idő szerint 5:13-kor következett be. A hatalmas ultraibolya-villanást – amit a NASA Solar Dynamics Observatory (Napdinamikai Obszervatóriuma) rögzített – intenzív röntgensugárzás kísérte, ami zavarokat kelthet a Föld felső légkörében.
(Fotó: NASA Solar Dynamics Observatory)
Az esemény koronakidobódással járt, azonban szerencsénkre az egyre növekvő felhő csak futólag érinti bolygónk mágneses terét március 6-án és 7-én. Elsősorban (itthon is látható) sarki fényre lehet számítani, azonban a távközlési rendszerek és műholdak ideiglenes meghibásodása sem számítana meglepőnek.
Bekövetkezésük esetén a március 2-án keletkezett, AR1429 katalógusjelű napfoltnak mondhatunk köszönetet, amely az utóbbi három napban számos erős napkitörésért felelt – igaz, a hétfő hajnali volt a legerősebb.
A hasonló eseményekhez egyébként érdemes lesz hozzászoknunk, mivel 2013-ig egyre sűrűbben fordulnak majd elő, a Nap ugyanis ekkor éri el saját, 11 éves ciklusának csúcspontját.
