Tudomány

A legszentebb gárdisták (1506)

Róma, 1506. január 22. – Megérkezik Svájcból az első, 150 főből álló kontingens és ezzel megkezdi működését a Pápai Svájci Gárda.


Forrás: Wikipédia

Bár a katonai egység idén ünnepli fennállásának 506. évfordulóját, a Gárda eredete a XIII. századra vezethető vissza. Az első svájci kantonokat annak idején félmillióan lakták, ami bár nem tűnik soknak, túlnépesedettnek számított – ráadásul a korszak bizonytalan gazdasági helyzete miatt nagy volt a szegénység.

Manapság furcsán hangozhat, de sokan abban látták a megoldást, hogy egyszerűen emigráltak Svájcból, míg a legjövedelmezőbb munka a zsoldosság volt. A folyamatos háborúzások miatt a kantonok 15 ezer embert toboroztak és képeztek ki, akikért – mivel a kor legjobb seregének számított – a környező uralkodók hajlandóak voltak fizetni, és nem is keveset.

A zsoldosok a pápasággal először a XV. században kerültek kapcsolatba, mikor IV. Szixtusz pápa (1471-1484) a Svájci Konföderációval szövetséget kötött, amit utóda, VIII. Ince pápa (1484-1492) megújított, hogy az így szerzett erővel fel tudjon lépni Milánó hercege ellen. A fegyveres konfliktusoknak az lett a vége, hogy mikor II. Gyula 1503-ban pápává lépett elő, egy 200 fős, állandó hadtestet igényelt a svájciaktól.


II. Gyula pápa (Forrás: Wikipédia)

Kaspar von Silenen parancsnoksága alatt 1505 szeptemberében indult Róma irányába az első, 150 fős kontingens – a várost 1506. január 22-én értek el, hagyományosan ezt tekintik a Pápai Svájci Gárda megalakulása napjának. A hadtestnek II. Gyula pápa később az Egyház szabadságának védelmezői címet adományozta.

Az utóbbi fél évezredben a gárdisták száma sokat változott, sőt, volt olyan is, hogy az egységet feloszlatták. Az első és legnagyobb próbatételre 1527. május 6-án került sor, mikor a 189 gárdistából 147 az életét adta azért, hogy VII. Kelemen pápa meg tudjon szökni V. Károly német-római császár elől. Ennek kapcsán teszik le az újoncok május 6-án az esküjüket.

Manapság a Gárdának persze már inkább ceremoniális szerepe van. A hadtest jelenleg 110 főből áll: a parancsnokságot ellátó ezredes alatt két alezredes, egy őrnagy, egy százados, egy törzsőrmester, öt őrmester, tíz káplár, tíz káplár-helyettes és hetvenkilenc gárdista szolgál.

A Pápai Svájci Gárda tagjai 2-25 éven át szolgálnak. Ahhoz, hogy valaki beléphessen, alapfeltétel, hogy gyakorló katolikus és svájci állampolgár legyen, a testület esztétikai megjelenésének megőrzéséhez pedig kritérium a minimum 174 centiméteres magasság.

Daniel Anriga Gárda jelenlegi parancsnoka – felvetette, hogy később lehetővé kéne tenni azt, hogy nők is szolgálhassanak, azonban inkább a távoli jövőre gondolt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.