Boszorkányból lett védőszent (1412)

Domrémy, 1412. január 6. – Megszületik az egyik leghíresebb francia nő, az orléans-i szűzként is ismert Jeanne d’Arc.

Korábban a témában:

S bár a helyszín biztos, a világrajövetelének pontos időpontjáról csupán egyetlen írásos emlék maradt fenn, így jobb híján ezen a napon emlékezünk meg a 600 évvel ezelőtt született Szent Johannáról. A falu időközben Domrémy-la-Pucelle néven található meg Franciaország északkeleti részén, mivel felvette híres szülötte becenevét: Jeanne la Pucelle d’Orléans, vagyis Jeanne az orléans-i szűz.

Történelmi pályafutását 12 évesen kezdte, mikor (saját bevallása szerint) átélte első, isteni eredetű látomását, melyben Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin és Antiokheiai Szent Margit arra utasították, hogy űzze ki az angolokat és vezesse Reimsbe a dauphint, vagyis a trónörököst, hogy megkoronázzák.

Jeanne dArc VII Károly koronázásánál (jeanne d'arc, orléans-i szűz, szent johanna, vii. károly, )
Jeanne d’Arc VII. Károly koronázásánál
Jean Auguste Dominique Ingres festménye
Forrás: Wikipédia

Küldetésének végül 1428-ban látott neki, mikor útnak indult, hogy meglátogassa az éppen Chinonban székelő királyi udvart. Nem meglepő módon az akkor 16 éves lányt először nem vették komolyan, később mégis a király színe elé engedték, mikor az Orléans közelében zajló hadi események kapcsán egy roppant valószínűtlen, de mégis beigazolódó jóslattal „bizonyította” isteni küldetését.

Mivel országa ekkorra mélyen demoralizálódott, VII. Károly nem zárkózott el a lánytól és engedélyezte számára, hogy lovagi felszerelésben csatlakozzon az 1428 októbere óta ostrom alatt álló orléans-i seregekhez. Az udvari tanácsnokok azonban óvatosságra intettek: úgy vélték, minden kétséget kizáróan bizonyítani kell Jeanne igazhitűségét, hiszen ellenkező esetben Károly ellenségei azzal vádolhatják, hogy egy boszorkány segítségével, az ördöggel kötött alkut.

A teológiai vizsgálóbizottság 1429 áprilisában megállapította, hogy az akkor 17 éves lány „kifogástalan életű, hívő keresztény, aki az alázat, becsület és egyszerűség erényeivel bír”. Az isteni látomásokkal kapcsolatos véleményüket nem kívánták részletezni, csupán annyit nyilatkoztak, hogy méltatlan lenne kételkedni vagy elhagyni az isteni segítséget. VII. Károlynak ez éppen elég volt.

Míg a teológusok meggyőződtek Jeanne természetéről, addig vizsgálódásuk alanya 1429. április 29-én megérkezett Orléans ostromához, ahol a helyi vezetők nem igazán örültek ennek. Jean d’Orléans, az orléans-i hercegi család eljáró vezetője megpróbálta kizárni a haditanácsokból és eltitkolni előle a hadi mozgásokat, Jeanne ennek ellenére mindenhol ott volt és segített.

A történészek egyelőre nem jutottak egységes álláspontra azzal kapcsolatban, hogy ez a segítség pontosan miben is merült ki. Egyesek szerint Jeanne zászlóvivőként szerepelt és jelenlétével emelte a katonák morálját; mások taktikai és stratégiai zsenialitása mellett hadvezéri tehetségéről is beszámolnak.


Milla Jovovich így formálta meg a Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz című filmben

Bárhogy is legyen, abban egyetértés mutatkozik, hogy jelenléte amilyen rövid, olyan jelentős volt és a francia seregek figyelemre méltó sikereket értek el. Az orléans-i ostrom visszaverése után Jeanne teljesítette látomásban kapott feladatát és bár 1429. július 17-én a reimsi katedrálisban királlyá koronázták VII. Károlyt.

Jeanne nem hagyott fel katonai tevékenységével, 1430 áprilisában Compiègne városához sietett – a május 23-án megindított csatározás végén elrendelt visszavonulás során körbevették a burgundok és elfogták.

A korban megszokott volt, hogy a hadifoglyokat ki lehetett vásárolni, azonban VII. Károly helyett végül angol kormány fizetett. Diadalmenetben vonultatták fel Rouen városában, ahol 1431. január 9-én megkezdték tárgyalását. Boszorkányként kívánták elítélni, azonban Burgundi Anna már korábban megállapította szüzességét, ezért bár máglyán, de végül többszörös eretnekségért végezték ki 1431. május 30-án.

Jeanne dArc a máglyán (Jeanne d'Arc, orléans-i szűz, szent johanna, )
Jeanne d’Arc máglyahalála
Hermann Stilke festménye
Forrás: Wikipédia

A háború után (többek között Jeanne anyjának kérésére) III. Kallixtusz pápa engedélyezte a perújrafelvételt, aminek eredményeként 1456 júliusában ártatlannak és mártírnak nyilvánították.

1909-ben X. Piusz pápa a Notre-Dame székesegyházban boldoggá, majd 1920-ban XV. Benedek pápa a Szent-Péter bazilikában szentté avatta. Szent Dénes, Tours-i Szent Márton, Szent Lajos király és Lisieux-i Szent Teréz mellett Szent Johanna is Franciaország egyik védőszentje.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.