Az El Pasó-i Texasi Egyetem kutatói bizonyos területekről kizárták a lemmingeket Alaszkában, mire ott megnövekedett a zuzmók és mohák aránya. Ugyanakkor a rágcsálók által használt részeken meglepő módon azok tápnövényei, a füvek és sásfélék szaporodtak el.
A lemmingek drasztikusan ingadozó populációikról híresek. Amikor elszaporodnak, ezrével lepnek el területeket, amelyeket igen rövid időn belül kopárrá tarolnak.
Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent kutatás arra figyelmeztet, hogy nem feltétlenül csak a globális felmelegedésnek tulajdonítható az északi sarkvidék kizöldülése. A lemmingek hasonló hatással lehetnek a füvek és sások elszaporodása révén, mint a felmelegedés – fejtette ki David Johnson, a kutatás vezetője.
Műholdképek tanúskodnak arról, hogy a sarkvidéki területek egyre inkább befüvesednek és elcserjésednek a hőmérséklet emelkedése következtében. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy az északi sarkvidék kizöldülése globális felmelegedést vagy lehűlést vált-e majd ki.
Johnson szerint a növekvő növényi biomassza mérsékelheti a globális felmelegedést, mivel a nagyobb növények több szenet képesek megkötni. Másrészről azonban a talajban végbemenő bomlási folyamatok felgyorsulnak a hőmérséklet emelkedésével, így a talajban élő mikroorganizmusok légzésükkel több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe – ami fokozhatja a felmelegedést.
A két ellentétes folyamat arányát nehéz megbecsülni. A növényevők azonban esetenként hozzájárulhatnak a növények fokozott növekedéséhez, ezáltal erősítve egyes vidékek szénraktározó kapacitását. Mindenképp leszögezhető tehát, hogy a lemmingek és más növényevők fontosabb szerepet töltenek be egyes sarkvidéki ökoszisztémákban, mint eddig hitték.
