Fotó: Wikimedia Commons
Ausztrál zoológusok a Port Stephens-i delfinek párzási szokásait figyelték meg. Mint kiderült, azok a hímek, amelyek felülkerekedvén a nemi vetekedésen érdekközösséget alkottak, több utóddal büszkélkedhettek, mint magányosan “portyázgató” társaik.
E csoportokat általában két-három-négy hím alkotta, s nagyfokú eltérés mutatkozott abban, hogy mennyire voltak szilárdak ezek az érdekközösségek: némely szövetség csupán egy szezonon át maradt fenn, de voltak olyanok, amelyek több évig.
Mint a kutatást irányító Jo Wiszniewski rámutat, e társulások tagjai nagyfokú és kölcsönös toleranciáról, együttműködésről, valamint koordinációról tettek tanúbizonyságot.
A delfinek és más emlősök közötti szövetségek létrejöttét már korábbi kutatások is kimutatták, de arra nem volt bizonyíték, hogy ezek a társulások miféle előnyökkel járnak. Most első ízben sikerült megfigyelni, hogy minél több társsal szövetkezik egy hím, annál sikeresebb az utódnemzésben.
“Azt derítettük ki, hogy ebben a populációban az utódokkal rendelkező hímek többsége nagy szövetségek tagjai voltak. Ezek az eredmények megmagyarázzák, hogy bizonyos fajok hímjei azért társulnak, hogy javítsák párzási esélyeiket” – hangsúlyozta Jo Wiszniewski.
A szövetségek tagjai, ha segítik társaikat, egyben saját párzási esélyeiket ronthatják. Ez viszont arra utal, hogy a delfinek esetében igen magas szintű a kölcsönös tolerancia és együttműködés.
“A delfineknél megfigyelt kooperálási készség és tolerancia nem jellemző az állatok többségére. A kutatás azért fontos, hogy megérthessük, miként működnek ezek az összetett kapcsolatrendszerek” – fogalmazott Jo Wiszniewski.