Tudomány

Apáktól változik az anyanyelv

24.hu
24.hu

2011. 09. 21. 08:41

Az elődök nyelvhasználatába sokkal inkább a bevándorló férfiak, mint a nők vitték a változásokat.

Korábban a témában:

Peter Forster és Colin Renfrew tanulmánya a Science tudományos magazinban jelent meg. A kutatók két genetikai marker előfordulását vizsgálták a világ számos közösségében élő több ezer ember génállományában.

Az egyik marker a férfiak Y-kromoszómájához köthető, míg a másik az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-ben található, így segítségükkel nyomon követhető a nyelv nemekre jellemző továbbadása.

A tanulmányban a skandináviai vikingektől – akik elrabolt brit nőket hurcoltak magukkal Izlandra – az afrikai, indiai és polinéz törzsekig hasonló mintázatot találtak, amely azt mutatta, hogy idegen férfiak érkezése egy adott földrajzi területre jelentős befolyással van az ott beszélt nyelvre.

Renfrew ezt azzal magyarázta, hogy a gyarmatosításoknál a férfiak voltak többségben az érkezők között, akik azután a helyi közösségekből választottak asszonyt maguknak.

“Amikor a szülők különböző nyelvi háttérrel rendelkeznek, sokszor az apa nyelve válhat meghatározóvá a családi csoporton belül” – tette hozzá a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portálnak nyilatkozva.

A férfiaknak ráadásul több nőtől is születtek utódaik, Dzsingisz kánról például úgy vélik, hogy több száz gyereke volt különböző anyáktól. Egy elemzés szerint a mongol hadvezér Y-kromoszómához kötődő markereit ma a világ férfi lakosságának 0,5 százaléka hordozza.

A legjellemzőbb példa a nyelv nemhez köthető változására a polinéz és a melanéz nyelv elterjedtsége az új-guineai partokon.

Polinézia lakosai egykor a melanéz őslakosok rovására terjeszkedtek ezen a területen. Egy nemrégiben készült genetikai vizsgálat szerint miközben a területen a polinéz mitokondriális DNS előfordulása – amely az anyához köthető – mindenütt 40-50 százalék körül van, addig az Y-kromoszóma markerének előfordulása egybeesik a polinéz nyelvet beszélő csoportokéval.

Forster szerint a prehisztorikus időkben a bevándorló férfiak sokszor katonai erővel érkeztek, vagy magasabb társadalmi státust feltételeztek róluk a helyiek, például a földművelés vagy a fémművesség ismerete miatt.

Részben ezzel is magyarázható, hogy az őslakos nők készségesebben vették át a bevándorló férfiak nyelvét, és tették az utódaik “anyanyelvévé”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.