Andrew Dessler a Texas A&M Egyetem légkörtudományi professzora nemzetközi szakértők bevonásával több évtizedes adatokra támaszkodva elemezte az felhők hatásait a klímaváltozásra.
Felhők akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás. Ehhez feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek, tehát már eleve az éghajlatot befolyásoló jelenségek következményei.
Dessler az El Niño és a La Niña természetes éghajlati jelenségeket, a tengervíz áramlásával összefüggő ciklusokat is belekalkulálta a vizsgálatba. Az El Niño miatt a Csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe karácsony táján erősen felmelegszik, míg ellentéte a La Niña miatt a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti része lehűl.
Eredményei alapján a felhők csak igen minimális kezdeményező szerepet játszottak az éghajlati változásokban. A felhők nem okolhatók a Földön jelenleg tapasztalható felmelegedésért, és egy évszázaddal ezelőtt ugyan valóban részt vettek az éghajlatváltozás erősítésében, de sohasem válthattak ki klímaváltozást.
