3,43 milliárd éves életnyomokat találtak brit és ausztrál kutatók a Pilbara régióban, a Strelley-medencében a Föld legrégibb felszínen vizsgálható kőzetei között.
A hosszúkás, cső alakú baktériumok egykor kénvulkánok közelében éltek, és annyira aprók voltak, hogy az őket tartalmazó kőszemcsék homokszemnek tűnnek, a fosszíliájuk pedig szabad szemmel nem is látható.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem vezető kutatója Dr. David Wacey úgy jellemezte a baktériumok életkorülményeit, “akkor a Földön akkoriban még igen ritka volt az oxigén, az életnek más utat kellett találnia a túlélésre, ezért lélegeztek kénvegyületeket az ősi élőlények ebben a világban”.
A szakértők nem értenek egyet abban a most megtalált kövületek lennének a földi élet legelső nyomai. A 3,5 milliárd esztendős sztromatolitokat – rétegelt köveket – ugyanis egykor cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kék baktériumok hozták létre. A korai-archaikum időszakából származnak és szintén nyugat-ausztráliai valamint dél-afrikai rétegekben leltek rájuk.
