2010 decemberétől tudjuk, hogy gigantikus vihar dúl a Szaturnusz bolygó felszínén. Az időjárási zavar mintegy 500-szor nagyobb a Szaturnusz légkörében korábban érzékelteknél.
A vihar egybefüggő kavargó felhőzete mintegy 4 milliárd négyzetkilométer nagyságú, a bolygó északi féltekéjét körbeöleli, és már túl is haladt önmagán. 354 km/óra sebességgel fúj a keleti szél. A szaturnuszi viharfelhő számunkra elképzelhetetlenül magas, 600 km-re nyúlik fel az égbe. A fő örvény szélessége 5000 km.
A Cassini szonda rádió- és plazmahullámokat mérő műszere kimutatta, az óriásbolygón a villámlás ilyenkor tízszer gyakoribb – tíz villám csap le másodpercenként -, mint a nyugodt Szaturnuszon.
A gyűrűs bolygón a Kaliforniai Technológiai Kutatóintézet egyik szakértője, Andrew Ingersoll szerint a viharok nem annyira gyakoriak, mint a Földön vagy a Jupiteren. Úgy tűnik, a Szaturnusz atmoszférája évekig békében szenderül, majd heves óriásviharokban tör ki.
A NASA közlése szerint a Cassini szonda még március 15-én felvette a szaturnuszi időjárás hangjait. Ezt most hozták nyilvánosságra. Bárki számára meghallgatható, letölthető.
A műhold továbbá a vihar mélyére is belekukkantott, ahol hamisszínes felvételekkel tárja fel az érdeklődők előtt egy másik világban zajló időjárási folyamatokat.