A legvitézebb huszár – Simonyi óbester (1771)

Nagykálló vagy Nyírtass, március 18. – 240 éve ezen a napon született a napóleoni háborúk egyik legendás vitéze, Debrecen egyik ikonja.

Hogy mit is jelent az óbesteri pozíció? Nos, a régi katonanyelvben az ezredeseket hívták így. Leghíresebb óbesterünk Simonyi József, akinek neve összeforrott Debrecenével, holott nem tisztázott, valójában hol született (Simon néven): Nagykálló és Nyírtass „versenyzik” ezért.

1786-ban állt be a huszárok közé, egy év múlva meg is kapta első pofonját, súlyosan megsérült Pancsovánál, de előléptették káplárrá. Legnagyobb sikereit a napóleoni háborúkban érte el, strázsamester lesz. 1800-ban 620 francia foglyot ejtett 50 emberével.

1802-ben megkapta a legnagyobb katonai elismerést, a Mária Terézia Rendet, ami bárói ranggal járt együtt. 1807-ben változtatta meg nevét Simonyira, amikor az Arad megyei Vadászon vett kastélyt (itt temették el).

1813-ban részt vett a lipcsei csatában, ezután nevezték ki ezredessé, óbesterré. A legnevesebb haditettét a wagrami csata után vitte végbe: 30 ezer franciával szemben hat ágyúval, egy zászlóalj gyalogsággal és egy század huszárral órákig tartotta a Thaya folyó hídját, végül a felgyújtott, lángoló hídon kézitusa közepette vonult vissza.

Napóleon száműzetése után hazatért, békés vizekre evezett, amennyiben egy nő meghódítása azt jelenti. Leiner Terézt veszi el, akitől két gyermeke születik: Lajos (ő később a Tisza-kormány minisztere lett) és Katalin.

Dicstelen véget ért élete, mert 1828-ban állítólag túl szigorú intézkedést hozott (való igaz, a szökni próbáló katonák kivégzése annak mondható), ezért megfosztották rangjától, kizárták a hadseregből. 1832-ben, az ítélet után nem sokkal halt meg.

A vitézség és a huszárerények megtestesítője volt, amely Debrecen formálásában is jelentős szerepet játszott. A huszárok jöttek-mentek a városban, ezt pedig pozitívan fogadták a helyiek, méltóságot adott számukra. Embereivel rendben tartja a közterületeket is, ünnepségeket, lovasbemutatókat szervezett – főleg a Nagyerdőben.

Nevéhez fűződik a helyi ispotály, az árvaház létesítése, a Simonyi út felavatása és kialakítása, a fürdő és a Nagyerdő formálása.

Bátor, vakmerő, forradalmi változásokat eszközlő huszár volt. Emlékét a Simonyi-napok, az Óbester Hotel, intézmények és közterületek őrzik, leginkább Kelet-Magyarországon.

AJÁNLOTT LINKEK:

Lovas fesztivál Simonyi nevével (utazas.sk)
Egy hír Simonyi emlékéről (hm.gov.hu)
Kósa Lajos az Óbester Hotel festményén (royalmagazin.hu)
Hol született Simonyi óbester? (pannoca.wordpress.hu)
Simonyi-napok (simonyinapok.hu)
Simonyi József élete (wikipedia.hu)
Simonyi élete II. (sulinet.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.