Tudomány

Óvatosak a nagy hadronban

A téli két hónapos szünet után február végén indítják újra a szupergyorsítót.
Korábban a témában:

Egy óvatos időszak után 2012-ben növelhetik a protonnyalábok ütközési energiáját. Ez létfontosságú, hogy a sötét anyag létezésére bizonyítékot leljenek, valamint felfedezzék a többi részecske tömegéért felelős rejtélyes Higgs-bozont, azaz az “isteni részecskét”, amelynek létét 1960-ban jósolta meg Peter Higgs angol fizikus.

“A lehetőségeink határait igyekszünk kitolni” – hangsúlyozta Marco Zanetti fizikus a CERN “stábjának” összejövetelén, hozzátéve, hogy egy esetleges meghibásodás miatt újabb egyéves halasztást szenvedne a program.

A meghibásodásnak azonban kicsi az esélye, 2010. március 31-e óta a nagy hadronütköztető működésében nem észleltek zavarokat. A téli két hónapos szünet után február végén indítják újra a szupergyorsítót: a protonnyalábok ütköztetése során a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat kívánják újraalkotni.

A protonnyalábokat 7 teraelektronvolt energiával – 1 TeV ezermilliárd elektronvolt – ütköztetik, ami a tervezett energia fele, azonban háromszorosan meghaladja a korábbi ütközési rekordokat.

Az eredeti tervek szerint az LHC-t 2011 végén leállították volna egy hosszabb karbantartásra, a CERN vezetősége a szupergyorsító zavartalan működésére való tekintettel azonban úgy döntött, hogy a berendezés 2012 végéig üzemben marad.

Így a fizikusoknak még egy évük lesz arra, hogy méréseket végezzenek az alacsonyabb energiájú részecskeütköztetések során.

Steve Meyers, a CERN műszaki igazgatója reményei szerint az egyéves leállás után 2014-ben már a tervezett 14 teraelektronvoltos energiával – 7-7 TeV-vel mindkét irányból – ütköztetik a protonnyalábokat.

“A következő néhány hónap megmutatja, hogy megvalósíthatók-e az elképzeléseink” – hangsúlyozta Meyers.

Kilenc nappal azután, hogy 2008 szeptemberében körbevezették az első protonnyalábot, az LHC-ben rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják a nagy hadronütköztető működéséhez szükséges 1,9 kelvines – 271 Celsius-fokos hőmérsékletet. A berendezést le kellett állítani, és a szupergyorsítót csak 2009 novemberében indították újra.

A NAGY HADRONÜTKÖZTETŐ

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető – LHC – Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek.

Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.