Tudomány

Megszökött egy óriáscsillag

"Nyaktörő" sebességgel száguld a világűrön át a szökevény óriáscsillag. A Kígyótartó csillagképből "oldott kereket".

A szökevényt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA WISE csillagászati műholdja kapta lencsevégre. A látható tartományban Zeta Ophiuchi egy tompa fényű vörös csillagnak látszik más homályos csillagok társaságában. A WISE által készített fotókból kiderül, hogy egy rendkívül masszív, forró, ragyogó kék csillagról van szó.

A csillag 458 fényévnyire található bolygónktól. A Nap tömegét hússzorosan, fényességét pedig 65 ezerszeresen múlja felül. Amennyiben nem venné körül ekkora porfelhő, a Zeta Ophiuchi lenne az égbolt legfényesebb csillaga, és szabad szemmel is kéknek látnánk.

Az igazi különleges azonban a száguldás, hiszen óránként 87 ezer kilométeres, másodpercenként 24 kilométeres sebességgel rohan.

Az asztronómusok feltételezése szerint a sebesség azzal magyarázható, hogy a Zeta Ophiuchi egykoron egy kettőscsillag-rendszer tagja volt. Párja szupernóvaként végezte életét, felrobbant, és amint megszűnt a partner gravitációs hatása, a Zeta Ophiuchi valósággal “kilőtt” a helyéről.

A WISE infravörös “szemeinek” köszönhetően a felvételeken láthatók a robbanás következtében keletkezett óriási por- és gázfelhők. A csillagot körülvevő két vörös ív a csillagszél formálta úgynevezett fejhullám.

Ahogy a Zeta Ophiuchi száguld a világűrben, a csillagszél összesűríti az útjába kerülő gázokat, lökéshullámot hozva létre. A fejhullám helyzetét vizsgálva a WISE felvételein megállapítható a csillag haladási iránya, amely a kép bal felső sarka felé tart.

Mint a kutatók rámutatnak, ha a Zeta Ophiuchi útjába esik valamilyen idegen civilizáció, utóbbi nagy bajban lesz, a csillag ugyanis egyhamar nem szándékozik lassítani.

SZUPERNÓVA

A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amelynek során a csillag ledobja a külső rétegét, hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telítve környezetét.

A kidobott anyag általában gömbalakban tágul, miközben egyre ritkább lesz.

Ha a szupernóva-robbanás közeli por- vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik