Az álmoknak a személyiségváltozások azonosításában, nyomon követésében és előrejelzésében van szerepük – állítja dr. Monique Lortie-Lussier, az ottawai egyetem pszichológiaprofesszora.
Az álmok, segítenek kideríteni, kik is vagyunk az életünk bizonyos pontjain. Állítása szerint ahogy érünk, úgy érnek meg álmaink is.
A kutatónő 334 nő álmait elemzi. A kutatás átfogó képet ad arról, hogyan változnak az időben a nők álmai.
Az álmokban a nők öregedésével elsősorban a helyzetmegoldás változik.
A 25-39 éves korosztályban például a nők gyakran álmodnak valamilyen fenyegető veszélyről, ragadozók üldözik őket, szoronganak, félnek, kudarcaik vannak.
A 40 éves kor után a nők már erősebbek lesznek az álmaikban, sokkal több mindent meg tudnak oldani, és jobban úrrá tudnak lenni a helyzeteken.
A kutató elmélete az, hogy az álmokban végbemenő változások híven tükrözik a valódi világban lezajlott változásokat.
A középkorú nő határozottsága megnő, hiszen ilyenkor a gyerekek már kirepültek, karrierje csúcsára jutott, önmaga ura.
Az álombeli aktivitás változásának hormonális okai is lehetnek, mert a menopauzában gyakori depresszió és álmatlanság felgyorsítja az álmokban bővelkedő REM-fázisokat. Az ötvenöt évesnél idősebb nők álmai – legalábbis az evolúciósbiológusok szerint – a nagymamaelméletet tükrözik.
Eszerint a termékenységi időszak elmúltával a nők új célt találnak maguknak, unokáik – és így genetikai vonaluk – jövőjének biztosítását. A gyermektelen nők is gyakran álmodnak ebben az életkorban a többiekre jellemző módon például kis gyerekek tanításával.
65 éves kor után érkezik el az az életszakasz, amikor az álmokban egyre gyakrabban feltűnik a múlt, elsősorban a fiatal felnőttkor képei, mondja a ma 81 éves kutatónő.