Egy fosszilis levél a parazita gomba által fertőzött rovarok nyomait viseli magán, derüli ki a Biology Letters legújabb tanulmányából. A “zombi hangyák” a fosszília tanúsága szerint már 48 millió éve jelen vannak a természetben.
A tudósok eddig nem nagy jelentőséget tulajdonítottak a fosszilis növények és levelek vizsgálatának. A fosszilis levéldarabot évekig tárolták a washingtoni Smithsonian Intézet Nemzeti Természettudományi Múzeumában.
David Hughes ökológusnak akkor támadt ötlete, hogy megvizsgálja a fosszilis levéldarabokat, amikor a Harvard Egyetemen egy paleobitanikai kurzust hallgatott végig a parazita gombával fertőzött lóhangyák viselkedéséről.
Hughes egy hasonló levélharapást vélt felfedezni az egyik 48 millió éves levélmaradványon, mint amit egy mai parazita által támadott lóhangya hagy maga után.
A megfertőzéstől kezdve az Ophiocordyceps unilateralis nevű élősködő – gomba – fokozatosan arra kényszeríti a lóhangyát, hogy elhagyja a fák koronájában megbúvó fészkét, és alacsonyabb növényekre vagy fiatal hajtásokra másszon le. A szerencsétlen rovar utolsó lélegzetvételével rágójával megkapaszkodik egy földközeli levélben, majd kimúlik.
Ilyen pózban akár hetekig is lógva maradhat, a gomba pedig tovább növekedik a tetemben. Pár nap elteltével a parazita termőtestet növeszt ki az állat tarkójából, amelyből egy hét múlva a spórák az erdőtalajra hullnak.
Minden egyes spóra képes megfertőzni egy újabb hangyát – s a kör bezárul.
A thaiföldi zombihangyák viselkedéséről írt tanulmányt 2009-ben tették közzé.
