Huszonöt magyar kutató is dolgozik a világ legnagyobb digitális kamerájával, a Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjának keretein belül – derül ki a HUN-REN közleményéből. A projekt célja, hogy minden korábbinál részletesebb térképet készítsen a Naprendszerről, s eközben várhatóan több millió aszteroidát, valamint számos üstököst fedez majd fel, köztük más bolygórendszerekből származó, csillagközi objekutmokat is. Emellett feladatai közé tartozik a rejtélyes sötét anyag és sötét energia vizsgálata.
Kivételes képességekkel bír a csillagvizsgáló
A Vera C. Rubin Obszervatórium kutatóprogramja hivatalosan 2026. június 30-án kezdődött el. Azóta körülbelül 40 másodpercenként készít egy új, részletgazdag felvételt, és mintegy háromnaponta végigfényképzei a teljes déli égboltot. Mindezt a valaha készült legynagyobb digitális fényképezőgéppel teszi, amely 3200 megapixeles és nagyjából 3000 kilogrammot nyom. Olyan hatalmas felbontású fotókat készít, amelyek megtekintéséhez 378 darab 4K-s tévére lenne szükség.
Tízéves projektje alatt minden egyes égi pontra mintegy 800-szor tér vissza, így nem egyetlen állóképet, hanem egy rendkívül mély felbontású, színes „mozgóképet” hoz létre az univerzumról. Ez a folyamatos, rendszeres visszatérés lehetővé teszi olyan lassú, kiszámíthatatlan vagy ritka jelenségek megörökítését is, amelyeket egyszeri felvételekkel sosem lehetne elkapni. Ráadásul kiválóan képes észlelni az égbolton történő változásokat, például új fényforrások megjelenését, illetve objektumok mozgását, fényességváltozását, ütközését.
Az obszervatórium képességeit jól jelzi, hogy már a hivatalos indulás előtti, néhány hetes tesztidőszakban is jelentős felfedezéseket tett: több mint 11 000 addig ismeretlen kisbolygót azonosított, köztük 33 Föld-közeli objektumot és 380, a Neptunusz pályáján túli égitestet.
Mit csinálnak a magyar kutatók a projektben?
A Rubin programjában az amerikai és chilei kutatókon kívül 43 ország szakemberei vesznek részt, köztük 25 magyar kutató. A magyar csoport zömében szoftverfejlesztéssel járul hozzá a programhoz, amiért cserébe azonnali hozzáférést kap a Rubin adataihoz.
A tudományos munkát tekintve a hazai kutatók a változócsillagok és asztrofizikai tranziensek kutatásában, a Naprendszer megismerésében, valamint a kozmológiai vizsgálatokban és az univerzum nagyskálás felmérésében vesznek majd részt
– mondta Szabó Róbert, a magyar csoport vezetője, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója.
A Vera C. Rubin Obszervatóriumnak egy másik, kevésbé ismert magyar vonatkozása is van: 8,4 méteres főtükörátmérőjű felmérő távcsövét, vagyis az óriási digitális kamerát, Simonyi Károly amerikai–magyar üzletemberről és szoftverfejlesztőről nevezték el (Simonyi Survey Telescope). Simonyi egy korai, jelentős magánadománya tette lehetővé, hogy a projekt tervezése és a tükör elkészítése már a hivatalos állami támogatások előtt elkezdődhessen.
További csillagászati híreink alább elérhetők:
