Mai ismereteink alapján az életnek folyékony vízre van szüksége, éppen ezért a potenciális idegen élet lehetőségeit vizsgálva a szakemberek előszeretettel keresnek olyan égitesteket, amelyeken vízóceánok lehetnek. Ilyen víztömegek kialakulhatnak a felszínen, ahol a gazdacsillag éppen kellő hőt biztosít a folyékony víz számára, ugyanakkor az objektumok mélyén is jelen lehetnek, ahol belső hőforrások adhatják a szükséges meleget.
Egy friss tanulmányban a kutatók 17 olyan Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót mutatnak be, amelyeknek vastag jégtakarója alatt óceánok húzódhatnak – írja a Space.com. Az ilyen objektumok nem ismeretlenek a tudomány számára, a Szaturnusz és a Jupiter egy-egy holdján, az Enceladuson és az Europán hasonló lehet a helyzet.
Az érintett exobolygók pontos összetétele továbbra is kérdéses, a korábbi vizsgálatok alapján becsült felszíni hőmérsékletük mindesetre a földinél lényegesen alacsonyabb. Sűrűségük is jóval kisebb, annak ellenére, hogy nagyjából ugyanolyan méretűek, mint a mi bolygónk.
Elemzéseink azt mutatják, hogy ezen 17 bolygó felszínét jég boríthatja, de a radioaktív elemek bomlásából és a gazdacsillagukból származó árapályerőkből elegendő belső hőt kaphatnak ahhoz, hogy belső óceánokat tartsanak fenn
– mondta Lynnae Quick, a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa és a csapat tagja. Az égitesteken tehát több tényező együttes hatása teremtheti meg a megfelelő környezetet.
Quickék szerint az égitesteken akár kriovulkanikus kitörések is előfordulhatnak gejzírszerű képződmények formájában. Hasonló, jégvulkánokhoz köthető tevékenységet korábban dokumentáltak a már említett Enceladusnál és Europánál.
Az új publikációban megnevezett exobolygók közül kettő, a Proxima Centauri b és az LHS1140 b különösen ígéretes jelöltnek tűnik. „Mivel modelljeink azt jósolják, hogy a Proxima Centauri b és az LHS 1140 b felszínéhez viszonylag közel találhatók óceánok, és a gejzíraktivitásuk mértéke százszor, ezerszer meghaladhatja az Europáét, a távcsövek nagy valószínűséggel ezeken a bolygókon észlelhetnek majd geológiai aktivitást” – emelte ki Quick.
A kriovulkanizmus során olyan anyagok kerülhetnek a légkörbe, amelyekből következtetni lehet a jégpáncél mélyén lévő körülményekre. Éppen ezért a jövőben érdemes lehet elemezni az érintett objektumok atmoszféráját.
