Tech

Mire kell az oroszoknak Csernobil?

Sergei Supinsky / AFP
Sergei Supinsky / AFP
Az orosz-ukrán háború első napján az oroszok elfoglalták a csernobili atomerőmű területét - az okok azonban kevésbé drámaiak, mint elsőre gondolnánk, a csernobili zóna ugyanis nemes egyszerűséggel csak útba esett Kijev felé. A nukleáris létesítmény megtámadásának sok értelme nem lenne, maximum szimbolikus jelentősége lehetne, hiszen Csernobil neve mindenhol félelmet kelt az emberekben.

Az orosz-ukrán háború első napján, február 24-én az orosz csapatok elfoglalták a csernobili erőművet. Ijesztően hangzik, és sokakban felmerült a kérdés, hogy mit akarhatnak az orosz katonák egy olyan atomerőműben, ami már nem termel energiát, de a talán leghíresebb atomkatasztrófa helyszíne, egy még mindig potenciálisan szivárgó, felrobbant reaktorral – a helyzet azonban ebben a tekintetben nem ilyen drámai.

GENYA SAVILOV / AFP

Mire kell az oroszoknak Csernobil?

A csernobili atomerőműben 1986. április 25-én egy tesztüzem robbanást idézett elő az erőmű 4-es blokkjában. A radioaktív stroncium, cézium és plutónium elsősorban Ukrajnát és a szomszédos Fehéroroszországot, valamint Oroszország és Európa egy részét érintette. A katasztrófa által okozott közvetlen és közvetett halálesetek számának becslései a több ezertől akár 93 ezer daganatos halálesetig terjednek.

Kapcsolódó
Iskolások, munkások jártak gyanútlanul a radioaktív felhőben
33 éve történt minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája.

A katasztrófa után az energiatermelés Csernobilban nem állt le azonnal, most már viszont nincs működő blokk a területen. A 4. blokk fölé betonszarkofág került, hogy benn tartsa a sugárzást, 1991-ben pedig a 2. blokkot, 1996-ban az 1. blokkot, majd 2000-ben a 3. blokkot is véglegesen leállították. Energiatermelési szempontból tehát az oroszoknak nincs oka elfoglalni Csernobilt – a Reuters értesülései szerint nem is ezért vonultak be a területre.

Csernobil egész egyszerűen a Kijev felé tartó frontvonal útjában van, egy logikus terület, ahonnan könnyű megközelíteni az ukrán fővárost. Az atomerőmű területét el kellett foglalniuk az oroszoknak ahhoz, hogy a leggyorsabban és legegyszerűbben eljuthassanak a fehérorosz határtól Kijevig. Jack Keane, az Egyesült Államok hadseregének egykori vezetője szerint

Csernobilnak nincs katonai jelentősége, csupán az orosz erők által Ukrajna megszállására használt négy „tengely” egyikének útjába esik.

Történhetett volna baj?

Az orosz erőknek viszonylag gyorsan sikerült elfoglalniuk Csernobilt. Ez azért szerencse, mert a harci műveletek még egy leszerelt atomerőmű környékén sem túl szerencsések, pláne úgy, hogy a kiégett üzemanyagot is itt tárolják. Ugyan a 4-es blokk fölötti, immár dupla szarkofág kellő védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben, nincsen azonban katonai csapásra méretezve – írja blogján dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. Azzal, hogy orosz csapatok foglalták el a csernobili létesítményeket, kényszerűen átvették az ezek fizikai biztonságáért viselt felelősséget is.

A 4-es blokk fölötti szarkofágok kisebb tüzérségi támadásokat átvészelnének, de a nagyobbak ellen nincs felkészülve a terület. Szerencsére már nincs akkora sugárzás a szarkofág alatt sem, ami globálisan problémát okozna. „A csernobili 4. blokk 1986 óta nem működik, az elmúlt 36 évben a romok alatt lévő radioaktivitás a radioaktív bomlás következtében jelentősen lecsökkent, és a hőmérséklet is alacsony az épületen belül, így nagy, messzire eljutni képes kibocsátással nem kell számolni” – írja a szakértő. A sugárzás valószínűleg lokális maradna, nem jelentene komolyabb problémát.

Sergei Supinsky / AFP A 4-es blokk feletti szarkofág.

Az első hírek még arról szóltak, hogy a zónában található atomhulladék-temetőt érte sérülés, ezt azonban nem erősítették meg, és egyelőre inkább úgy tűnik, hogy mindenféle sérülés nélkül megúszta a létesítmény a támadást. Aszódi Attila szerint központi nedves és száraz tároló is van a területen, száraz tároló pedig egy robusztus betonszerkezet, amiben konténereken belül helyezik el a kiégett kazettákat, ezek jól védettek a fizikai behatásokkal szemben. Egy másik száraz tároló is megépült a területen, ahová Ukrajna többi atomerőművéből hoznák a hulladékot, de ezt még nem kezdték el feltölteni.

A kiégett üzemanyagok több évtizede pihentető medencékben vannak, hőmérsékletük alacsony, radioaktivitásuk egy jelentős része már lebomlott, a száraz tárolók pedig, mint említettük, védettek a fizikai behatásokkal szemben. Ha bármelyik tároló megsérülne, a sugárzás valószínűleg nem hagyná el a 30 kilométeres sugarú lezárási zónát.

Egy Csernobil elleni támadás tehát gyakorlatban nem jelentene különösebb veszélyt – nem szabad azonban elhanyagolni a szimbolikus jelentését sem, hiszen a világ minden pontján ismerik a katasztrófa történetét, Csernobil említése mindenhol félelmet kelt.

A többi atomerőmű miatt jobban kéne aggódni

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is adott ki nyilatkozatot a témában, miszerint komoly aggodalommal figyelik az ukrajnai helyzetet, és maximális önmérsékletre szólítanak fel annak érdekében, hogy a felek elkerüljenek minden olyan intézkedést, amely veszélybe sodorhatja az ország nukleáris létesítményeit. Rafael Mariano Grossi főigazgató szerint az ügynökség szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, különös tekintettel az atomerőművek és más nukleáris vonatkozású létesítmények biztonságára és védelmére.

Az Országos Atomenergia Hivatal a 24.hu-nak megerősítette, hogy Csernobilban nukleáris káresemény nem történt, a tároló nem sérült meg.

Ukrajnában ugyanis még négy működő atomerőmű van, amelyek sérülése jóval nagyobb problémát jelentene, mint Csernobilé. Az ország villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia, a termelés felét adja a négy telephelyen (Zaporozsnye, Rovnó, Khmelnyitskij és Dél-Ukrán Atomerőmű) működő 15 blokk.

A reaktorokat betonból készült, hermetikus védőépületekben helyezték el, ami bizonyos fokú védelmet jelent egy esetleges támadás vagy repülőgép rázuhanás ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek a polgári létesítmények – mint ahogy más polgári létesítmények – nincsenek katonai támadásra méretezve – írja Aszódi Attila.

RLuts / Wikimedia Commons Khmelnyitskij, atomerőmű.

Az ukrán atomenergia-szabályozó testület korábban arról tájékoztatta az IAEA-t, hogy folyamatosan kapcsolatban van Ukrajna működő atomerőműveivel, amelyek jelenleg biztonságosan működnek, és fel vannak arra készülve, hogy leállítsák a blokkokat, ha támadás érné ezeket a létesítményeket. A csernobili  atomerőműtől eltérően a működő erőművek nyomott vizes típusúak – tudtuk meg az OAH-tól. A nemzetközi gyakorlat szerint az atomerőművek felkészülnek a biztonsági elemzéseik alapján elképzelhető súlyos balesetek kezelésére, a következmények   enyhítésére. Az ukrán hatóság legutolsó tájékoztatása alapján az ukrán erőművek biztonságos állapotban vannak.

Aszódi Attila felhívja a figyelmet: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja, hogy a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmánya elveinek megsértését jelenti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik