Tudomány

Iskolások, munkások jártak gyanútlanul a radioaktív felhőben

Korábban a témában:

A Szovjetunió gigászi területének energiaellátását nem volt egyszerű megoldani. A szovjetek éppen ezért fordultak az atomenergiához, és azonnal úgy gondolták, hogy a legprofibbak a műfajban: 1954-ben megépítették az első atomerőművet, és úgy hitték,

náluk vannak a világ legjobb reaktormérnökei, és senki nem tud úgy atomerőművet építeni, ahogyan ők tudnak.

Szerencsére ez igaz is: úgy biztosan senki nem építi a reaktorait, mint ők, mert a szovjet mérnökök munkája finoman szólva is hanyag és veszélyes volt. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne, a csernobili erőmű is hagyott némi kívánni valót valót maga után: már 1977-ben, amikor az első reaktort beindították, érkeztek jelentések az építési szabálytalanságokról. A betonozás igencsak gyenge minőségű volt, komoly esély látszott a talajvíz szennyezésére, ráadásul a falpanelek között túl nagy eltérés volt, ami mind súlyosan veszélyeztette a reaktorok biztonságát. Mégsem ez a hanyag tervezés és kivitelezés volt az, ami a csernobili katasztrófát okozta.

A hírhedt négyes blokk előtt. Ez a biztonságos távolság a betonszarkofág előtt, a Geiger-számláló még így is mutatja, mennyivel nagyobb a háttérsugárzás. Fotó: Jászberényi Sándor

Senki nem értett az atomreaktorokhoz

A négyes blokk robbanását ugyanis emberi hiba okozta. A Csernobil működését felügyelő igazgató korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozott, a reaktor főmérnökhelyettese, Anatolij Gyatlov tengeralattjárók atomreaktoraihoz értett, vagyis senki nem tudta, pontosan hogyan is működik egy ilyen rendszer – egyiknek az erőművekben, másiknak az atomenergiában volt csak tapasztalata. Rosszabbította a helyzetet, hogy

a létesítmény vezetői az ortodox húsvét közeledte miatt nem tartózkodtak még csak a városban sem.

A teljesen más rendszerekhez szokott vezetők nem tudták, hogy az atomerőművek esetében az alacsony teljesítmény hordozza valójában a veszélyeket, hiszen a magreakció instabillá válik, ráadásul a felszabaduló xenongáz mérgezi is a reaktort. Az 1986. április 25-én éjjel egy órakor indított teszt ezért végzetes eredménnyel zárult: az üzemeltetők arról akartak meggyőződni, hogy egy esetleges meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes-e elegendő energiával ellátni a hűtőrendszert, de mivel túlságosan lecsökkentették a teljesítményt, a katasztrófa elkerülhetetlenné vált.

Pripjatyi utca, két és fél évtizeddel az evakuálás után. Fotó: Jászberényi Sándor

Az atomreaktor egyébként sem működött a legbiztonságosabban: a rossz tervezésen túl a berendezések elavultak, a dolgozókat túlhajtották, a termelési kvóták teljesíthetetlenek voltak, a szabályokat gyakran nem tartották be. Azok a tudósok, akik tudták, hogy ez így balesetveszélyes, mélyen hallgattak, mert nem akarták elveszíteni az állásukat. A Szovjetunió munkacentrikus közegében az atomreaktor működése egy hajszálon függött – és végül ez a hajszál elszakadt.

Csernobil után már semmi sem volt ugyanaz
Megérkezett a Chernobyl című sorozat teljes előzetese.

A szovjetek mindent tagadtak

Nem ez volt azonban az első baleset Csernobilban: 1982-ben volt már egy kisebb gikszer, amit a szovjet államvezetés eltitkolt. A négyes reaktor katasztrófája után is mindent megtettek, hogy sem a Szovjetunión belül, sem azon kívül ne tudják meg, mekkora a baj. A vezetők először tagadták a balesetet, aztán nagyon lassan reagáltak, így eleinte csak találgatások kaptak szárnyra, senki nem tudta, pontosan mi történt a reaktorral. A pánikot fokozta, hogy abnormálisan magas radioaktivitást mértek azokban az országokban, amerre a robbanás után a sugárzó felhő haladt – csak akkor még senki nem tudta, hogy pontosan mi is lehet a forrása.

Az első robbanás Csernobilban nem sokkal hajnali fél kettő előtt történt, amit hamarosan legalább egy másik követett. Az ide érkező tűzoltók mindenféle védőfelszerelés nélkül kezdték el oltani a tüzet, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy ez az életükbe is kerülhet. A robbanásban

közvetlenül 31 ember halt meg, majd hamarosan közvetlen radioaktív mérgezésben 28 dolgozó és tűzoltó is az életét vesztette.

Ugyanígy nem tájékoztatták a veszélyről azokat a rendőröket, akik a robbanás után mindenféle védőfelszerelés nélkül érkeztek, és lezárták Pripjaty városát. A lakók nagyjából 36 órán keresztül semmit nem tudtak arról, mi történt pontosan, és arról sem, hogy a radioaktivitás miatt veszélyben van az életük. Végül április 27-én, délután két órakor kezdtek evakuálni a helyszínről mintegy 115 ezer embert, akik csak a legszükségesebb dolgaikat vihették magukkal. Úgy tudták, hogy visszatérhetnek később, de a körzetet azonnal tilalmi zónának minősítették, és senki nem léphetett be többé.

A pripjatyi uszoda időmérője a a versenyekhez. Nem méri az izotópok bomlási idejét. Fotó: Jászberényi Sándor

Április 28-án érzékelték először svéd műszerek, hogy a Szovjetunió felől radioaktív felhő érkezett az országba. A hatóságok ekkor ismerték el először hivatalosan is, hogy valóban robbanás történt egy atomreaktorban, de azt is mondták, hogy urai a helyzetnek – ami egyáltalán nem volt igaz. Az Egyesült Államok hamarosan műholdfotókon látja, hogy mekkora pusztítást végzett a robbanás Csernobilban.

Eközben Kijevben a május elsejei ünnepséget ugyanúgy megtartják, annak ellenére, hogy ide is elért a radioaktív felhő.

Május 6-ig kellett várni arra, hogy a szovjetek bezárják a helyi iskolákat, azt tanácsolják a lakóknak, hogy ne menjenek utcára, ha nem muszáj, és ne egyenek leveles zöldségeket.

Workers stand by the photovoltaic panels during an official opening ceremony of the new one-megawatt solar power plant ''Solar Chernobyl" next to the New Safe Confinement over the 4th block of the Chernobyl nuclear plant in Ukraine, on 05 October, 2018. Ukraine on Friday launched its first solar plant in the abandoned area around its former Chernobyl power station, the scene of the worst nuclear disaster in the world. The new plant has about 3,800 photovoltaic panels installed across an area of 1.6 hectares just a hundred metres from a giant metal dome sealing the remains the Chernobyl accident on 26 April 1986.
 (Photo by STR/NurPhoto)
Napelemek az egykori csernobili atomerőmű területén Fotó: AFP/STR/NurPhoto

Mihail Gorbacsov először május 14-én nyilatkozott a helyzetről, amikor azt mondta a tévében, hogy a legrosszabbon már túl vannak. Persze ez valamilyen szempontból igaz is volt, csakhogy a katasztrófa a későbbiekben is szedte az áldozatait: összesen 600 ezer ember dolgozott ugyanis azon, hogy a négyes blokkot minél jobban lezárják, és eltüntessék a katasztrófa nyomait, közülük sokan védőfelszerelés nélkül. Az úgynevezett csernobili likvidátorok még a mai napig küzdenek azért, hogy több támogatást kapjanak az ukrán államtól az orvosi költségeik fedezésére és a trauma feldolgozására.

Solar Power cells panels for clean energy.
Új erőmű nyílt Csernobilban
Napelemekből álló létesítményt adtak át az egykori erőmű közelében.

Ugyan a csernobili halálzóna emberek számára még mindig hivatalosan lakhatatlan, azért a terület nem marad felhasználatlanul: azon túl, hogy a vadvilág kezdi visszavenni magának a környéket, az ukrán kormány napelemeket telepített a helyszínre, és várja, hogy további hasonló befektetések érkezzenek. Az első etap már készen is van, és ha még több napelemet beindítanak, a beruházás elég lehet kétezer háztartás áramellátásához is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Detail of water purification plant from industrial processes
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.