A gyorsan fejlődő technológiák közül különösen az arcfelismerés körül van rengeteg etikai aggodalom. Korábban a dublini Digital Summit kapcsán írtunk róla, hogy a szakemberek szerint egyre sürgetőbb a jogi alapok és szabályok lefektetése, hiszen az arcelemzéses megoldások rengeteg visszaélésre adhatnak lehetőséget. Az utóbbi években annak kapcsán került előtérbe az ilyen típusú szoftverek témája, hogy Kínában a megfigyelés szerves részévé váltak azok a térfigyelő kamerák, amelyek személyek beazonosítására is képesek.
De nem is kell Kínáig menni: januárban robbant a New York Times tényfeltáró cikke a 2016 óta fejlesztés alatt álló Clearview AI startup alkalmazásáról, ami minden korábbinál félelmetesebb jövőt sejtet. Az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy
A Clearview AI több millió internetes oldalról fésüli össze a fotókat, köztük a Facebookról, a YouTube-ról, a Venmóról, így a mögötte álló könyvtár hétszer akkora, mint az amerikai szövetségi nyomozóirodáé (FBI),
Bár az elsődleges cél a rejtőzködő bűnözök felismerése, felvetődik annak kockázata, hogy az elnyomó hatalmak kisebbségek monitorozására használhatják fel az úttörő technológiát, és egyelőre azt sem lehet állítani, hogy száz százalékosan pontosak lennének ezek a rendszerek.
Az arcfelismerés a kiberbiztonsági szakértőket is aggasztja, Joseph Steinberg – aki az általa ajánlott módszereket maga is tesztelte – egy hosszabb bejegyzésben ad tippeket arra, miként előzhetjük meg hétköznapi emberként, hogy felismerjenek minket az algoritmusok. Ugyan hazánkban még nem kell tartani attól, hogy aktivistákat kövessen ilyen módon a hatalom, de a tippeknek hála jobban átlátható a laikus számára, mit is vizsgálnak a szoftverek, hogyan azonosítható be egy személy.
Steinberg kiemeli, hogy a technológiát övező, privát szférával kapcsolatos aggodalmak eloszlatására az lenne a legideálisabb megoldás, ha a törvények is tartanák a lépést a technológiai fejlődéssel, és keretek közé foglalnák, mikor, hol és kikkel szemben lehet bevetni a szoftvereket. Ugyan az általa ajánlott tippek önmagukban sokszor nem elégségesek, de együtt jó eredményeket lehet velük elérni a digitális önvédelemben.
Elég feltűnően lehet csak nem feltűnni
Az elemző algoritmusok az arc jól felismerhető jegyeit keresik, többek közt a bőr tónusát és az aszimmetriát figyelik. Steinberg kézenfekvő tanácsa alapján rafináltan megválasztott sminkkel és hajviselettel megőrizhető az inkognitó, de ez alatt nem a nőkön látható, előnyös vonásokat hangsúlyozó arcfestésre kell gondolni – épp ellenkezőleg.
A festékkel és frizurával olyan módon kell trükközni, hogy eltakarják, optikailag módosítsák a kulcsfontosságúnak számító területeket, így a szemeket, az orrot és a homlokot – például fekete festékkel. Ez sok szoftvert már megzavarhat annyira, hogy ne ismerjék fel, hogy egy arcról van szó,
Érdemes észben tartani, hogy amikor közvetlenül fény világítja meg az ember arcát, az orr, a szemöldökcsont és a járomcsont vonásai felerősödnek, így hasznos lehet ezen részek festékkel sötétítése, de akár egy teljes bőrszíntónus-változtatás is. Az olyan egyedi karakterisztikák, mint a hegek, szemölcsök, tetoválások alapozóval való elmaszkolása is segít.
Az emberek arca nem tökéletesen szimmetrikus, és ezt a rendszerek is tudják: az arc arányait is figyelik, például, hogy egyes részek milyen távolságra vannak egymástól, mondjuk a két szem. Sok szoftver ezért azzal becsapható, ha optikailag megváltozik az arc formája.
Ha az összes említett trükköt alkalmaznánk – lássuk be – a nyugati ember számára eléggé furcsa összképet kapnánk, ami a hétköznapokban nem túl életszerű. Elméletben viszont ezekkel össze lehet zavarni a nem túl fejlett rendszereket, a gond csupán az, hogy ezek a módszerek együttesen akár nem kívánt figyelmet is kiválthatnak.
A ruha nem csak a hideg ellen véd
A rendszerek elsősorban a szem, orr, homlok területét veszik figyelembe: nem véletlen, hogy a filmekben rejtőzködő alakok homlokra rálógó fekete kapucnis pulóverben, baseball sapkában közlekednek. De a szoftverek elemzik az ajkak formáját is, amit nehezíteni lehet egy felsőajakra lelógó bajusszal, arcszőrzettel. A nőknek kézenfekvő lehet az ajakforma kontúrceruzával és rúzzsal való módosítása, a vonalak alapozóval lefedése. Jó szolgálatot tesznek a széles karimájú fejfedők, kalapok, baseball sapkák, amennyiben a járókelő a földet nézi.
Így a szemek, vagy akár csak az egyik szem letakarása is eredményes lehet, illetve bevethetők az infravörös fényt visszaverő bevonattal ellátott napszemüvegek. Ruházat terén kézenfekvő még a sál és a kendők használata.
Külön kategóriát jelentenek a pillanatok alatt felhelyezhető ékszerek, ugyanis a digitális adatgyűjtés meglepő módon már a divatvilágot is inspirálja. Ilyen például a varsói Noma Design Studio Incognito nevű, sárgarézből készített kiegészítője, ami olyan, mintha egy szemüveg és nyakék kombinációja lenne, csak éppen fedi az arccsontot és a homlokot – azaz pont a kritikus részeket.
Ne töltsünk fel csak úgy mindent a netre
Mit sem ér a kalap, kabát, festék, ha valakit a neten próbálnak azonosítani egy fotó alapján. Steinberg utolsó pontként megemlíti lehetséges védekezési módként, hogy mielőtt a különféle közösségi oldalakra feltöltünk magunkról fotót, speciális appal adjunk olyan zajokat a képhez, amelyek az emberi szemnek nem láthatók, de a képeket nehezebbé értelmezhetővé teszik az elemzőszoftverek számára.
A Toronto Egyetem kutatói korábban már elő is álltak ilyesmivel: a szintén mesterséges intelligenciát használó szűrőjük épp annyit változtat a képen, hogy egy arcelemző ne tudjon mit kezdeni a változásokkal. A filter speciális karakterisztikákat keres, majd néhány pixelt kicserél. A szoftver a tesztek alapján kiemelkedő sikert hozott ilyen téren, és a jövőben mobilapp formájában is elérhető lesz. Ez viszont már a felhasználói tudatosságnak tényleg egy rendkívül fejlett szintje.
(Kiemelt kép: GettyImages)
