Pár évvel ezelőtt meg voltunk róla győződve, hogy a 2010-es évek a magánűrhajózás hőskora lesz. Most pedig, 2020-ba lépve, azt kell mondanunk, hogy ugyan nagyon sokat fejlődtek a magáncégek, a SpaceX-en és a Boeingen kívül még mindig nincs olyan szereplő, aki igazán labdába rúghat, és még ez a két vállalat sem úgy halad, ahogyan azt saját maguknak megjósolták, és amit mi várhattunk tőlük. Pedig ebben nincs semmi meglepő: az űrutazás olyan soktényezős, rendkívül stabil biztonságot követelő ágazat, ahol teljesen egyértelmű, hogy több éves csúszások is összejöhetnek. Főleg akkor, ha az embernek megsemmisül az egész űrhajója, mint ahogyan az áprilisban a SpaceX-szel történt.
Ennek ellenére még mindig Elon Musk űrvállalata az, ami idén végre tényleg történelmet írhat, és elindíthatja az első olyan magánűrhajót, ami embereket is szállít. Az utolsó teszteket januárra írták ki, és ha minden a tervek szerint halad, akár már februárban elindulhatnak Bob Behnken és Doug Hurley asztronauták a Crew Dragon fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás felé.
Az első magánhajó, ami elérte az ISS-t
A Dragon űrkapszulát a SpaceX már a kezdetektől arra tervezte, hogy egyszer majd embert vihessen vele a világűrbe – Föld körüli pályára, vagy akár annál tovább is. Elon Musk és csapata a 2010-es évek elején mert nagyot álmodni, és elkezdett dolgozni az űrkapszulán, ami szépen lassan fejlődött, egészen odáig, hogy tavaly az első magánkézben lévő űrhajó lett, ami dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Dragon kapszula ráadásul jelenleg az egyetlen olyan űrhajó, ami képes nagyobb rakományt visszahozni a Földre, és nemcsak kivinni azt az ISS-ig.
A Dragon egy apró űrhajó: mindössze 4 méter széles, és 8,1 méter hosszú, a kapszula maga 9,3 köbméter űrtartalmú, és 7 embert tud a világűrbe, majd vissza is szállítani. Ehhez a kapszulához kapcsolódik még a nyomáskiegyenlített törzs, aminek belseje 37 köbméteres, itt szállíthatnak még a környezeti feltételekre érzékeny rakományt is az űrhajóban. Az indulási hasznos teher 6000 kilogramm, a visszatérési pedig maximálisan 3000. Ahhoz, hogy emberes küldetéseket is végrehajtsanak,
A ruha nyomáskiegyenlített környezetet biztosít akkor is, ha azon kívül ez nem adott, van benne hűtőrendszer és kommunikáció is. Ezen kívül tűzálló, hallásvédő, és a kesztyűje érintőképernyő-kompatibilis – ezek nagy része mind olyan funkció, ami például a NASA korábbi szkafandereiben igencsak nehézkesen, vagy sehogyan nem volt megoldva.
Katasztrofális hiba a tesztek során
Bár a Dragon űrhajó az előző évtized eleje óta szépen menetelt előre, és ért el egyre nagyobb eredményeket, az igazi áttörés mégis az volt, amikor a tavalyi év során először dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez ugyanis már azt jelentette, hogy az űreszköz tényleg képes az ISS-szel együttműködve is dolgozni, és el tud majd vinni űrhajósokat az állomásra, majd vissza is tudja hozni őket.
A sorsdöntő úton még nem volt legénység az űrkapszulában, a Dragon március 2-án indult el a NASA floridai kilövőállomásáról, majd március 3-án dokkolt az ISS-re, méghozzá teljesen magától, nyilvánvalóan helyszíni emberes segítség nélkül. Az úgynevezett Demo-1 küldetés tökéletesen sikerült, az űrhajó március 8-án vissza is tért a Földre, beleesett az Atlanti-óceánba, és még rakományt is szállított vissza.
Aztán áprilisban megtörtént a tragédia: a repülés közbeni megszakítási teszt során nitrogén-tetroxid szivárgott egy olyan héliumvezetékbe, amit az üzemanyagtartályok nyomáskiegyenlítésére használtak.
és azt is megfigyelték, hogy a vészhelyzeti leállító rendszere működik-e, ami kulcsfontosságú az emberi űrutazások során. Ez ugyanaz a rendszer, ami megfelelően működött a tavaly októberi Szojuz-baleset során, ennek köszönhető, hogy az űrhajósok épségben értek vissza a Földre.
A kapszula azonban felrobbant, és ezzel megsemmisült az űreszköz, amivel az emberes missziókat is tervezte a SpaceX. Sokáig senki nem erősítette meg, pontosan mi is történt, csak videók kezdtek keringeni a közösségi médiában arról, hogy nagy robbanás volt a teszt közben, de pár napon belül végül a SpaceX dolgozói is beismerték: komoly a baj, a kapszula felrobbant.
A NASA-nak nagyon kell az űrkapszula
Ez nyilvánvalóan visszavetette a SpaceX munkáját, és az eredetileg 2017-re tervezett első emberes misszió még tovább tolódott. Novemberben végül sikeresen elvégezték az áprilisi tesztnek azt a részét, ahol probléma adódott, de az űrhajósok menekítésére szolgáló repülés közbeni megszakítási teszt még várat magára – a jelenlegi tervek szerint január 11-én lesz rá lehetőség először, hogy nekifussanak. Ha ez sikeres lesz, akár már februárban mehet ember a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX kapszulájában.
A NASA-nak nagy szüksége is van egy ilyen, újrahasznosítható, viszonylag olcsó űrjárműre, mivel 2011 óta nincs sajátja. Ekkor vonult nyugdíjba az egész Space Shuttle program, az amerikaiak pedig azóta csak az oroszokra hagyatkoznak, ha embert akarnak küldeni a világűrbe, ami – főleg a politika jelenlegi alakulását tekintve – nem túl kényelmes megoldás számukra. Bár a NASA maga is dolgozik egy saját űrhajó kifejlesztésén, az Orion még igencsak tesztfázisban van, és az első kilövést csak 2023-ra tervezik, de könnyen lehet, hogy ez is csúszni fog. Addig is meg kell oldani valahogy, hogy az amerikaiak is jelen legyenek az ISS-en – és jelenleg az országnak a SpaceX-ben van a legnagyobb reménye.
