Tech

Megyünk a Marsra meg a Naphoz 2020-ban

Több Mars-misszió is indul a tervek szerint 2020-ban, köztük az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz közös expedíciója, de a NASA is beszáll a buliba. Ha minden igaz, idén jöhet az első emberes SpaceX-repülés, és Kína még egyszer nekifut a Holdnak. Plusz meglátogatjuk a Napot is.
Korábban a témában:

A Schiaparelli szonda sikertelen landolása után az Európai Űrügynökség az orosz Roszkozmosz támogatásával idén ismét célba veszi a Marsot: az ExoMars 2020 a tervek szerint nyáron indul el a vörös bolygó felé, és egy Rosalind Franklinről elnevezett rovert visz majd a felszínre. Amennyiben sikeres lesz a misszió, a szerkezet a múltbeli és akár a jelenkori élet potenciális nyomai után fog kutatni, és a tervek szerint a bolygó egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum régióban landol majd.

Az ExoMars 2020. Kép: ESA

Az ESA és az oroszok mellett a NASA-nak is van egy Mars 2020 elnevzésű missziója, ami az európai eszközhöz hasonlóan szintén főleg az élet jeleit keresi majd a vörös bolygón. Ezen kívül új technikákat próbál ki arra, hogyan lehet oxigént kinyerni a marsi atmoszférából, ami nagyon fontos, ha a jövőben valóban embereket akarunk vinni a Mars felszínére.

Az in-situ, vagyis helyszíni alapanyag-felhasználás ugyanis nagyon fontos lesz az asztronauták számára,

hiszen nem vihetnek magukkal mindent a bolygóra. A Mars 2020 a tervek szerint szintén nyáron indul útjára, méghozzá ugyanabban a kilövési ablakban, amiben az ExoMars 2020 is.

A Mars 2020 rover. Kép: NASA

Idén Kína is a Marsra készül, és emellett még útjára indítják a Chang’e 5-öt is, a CNSA következő holdmisszióját. A Chang’e 5 feladata, hogy roverével mintákat gyűjtsön a holdi felszínről, majd visszajuttassa azokat a Földre. A küldetés során nagyjából két kiló minta begyűjtése a cél, és ez lesz a kínaiak első olyan missziója, ami vissza is hoz valamit a Holdról. A Kínai Nemzeti Űrügynökség ugyanakkor előbb a Marsot célozza meg, és egy szondát, valamint egy rovert küld a vörös bolygóra. A tervek szerint a Mars-misszió akkor indul majd, amikor a NASA és az ESA projektje,

a Chang’e 5 pedig valamikor 2020 végén lesz esedékes.

Mellettük az Egyesült Arab Emírségek is a Marsra készül, méghozzá a Hope Mars nevű szondájával, ami ugyan nem fog leszállni a vörös bolygóra, de ez lesz az ország első Mars-műholdja.

Az Artemis fantáziarajza. Fotó: NASA

Persze a Hold sem kerül ki a látóterünkből: a kínaiakon kívül oda készül még a Google Lunar X-Prize versenyének excsapata, a Part Time Scientists, és megkezdődik a NASA Artemis missziójának az első fázisa is. Ennek egyik fő célkitűzése, hogy 2024-re embereket küldjön a Holdra, legalább egy nőt is közöttük, az első tesztfázisban pedig az Orion űrhajót és a Space Launch System (SLS) szupernehéz hordozórakétát tesztelik hozzá.

Az Oriont a tervek szerint egy több mint 450 ezer kilométeres utazásra viszik, először legénység nélkül, majd emberekkel is.

Az Artemis misszió a NASA későbbi Mars-misszióinak előfutára: az űrügynökség a Holdon próbálja ki, hogyan működnek a technológiái Földön kívüli környezetben. Erre a Hold tökéletes megoldás lehet, hiszen közel van, bármit gyorsan lehet javítani, és ha valami baj történik, könnyebb hazahozni az űrhajósokat.

A Mars és a Hold mellett a központi csillagunkat is meglátogatjuk, elindul ugyanis a Solar Orbiter, amely az Európai Űrügynökség és a NASA közös projektje. A Solar Orbiter a Nap atmoszférájának külső részét, a napkoronát fogja elemezni. Ebből a régióból indulnak a napviharok, a szakértők pedig abban bíznak, hogy a korona vizsgálatával jobban megérthetik az efféle események dinamikáját. A napviharok, azaz a Napból kiszakadó töltött részecskék áramlatai ugyanis komoly fenyegetést jelentenek az országok infrastruktúrájára, iparára és közösségére a Földön, így nem árt, ha tanulmányozzuk azokat.

Kép: NASA

Ha minden jól megy, a magán űrcégek is komolyabb fejlődésnek indulnak: a SpaceX biztosan felbocsát több tízezer apró műholdat a Starlink konstellációba, a csillagászok legnagyobb bánatára, és ha minden jól megy, elstartol az első emberes Starship utazás is (a rakéta leánykori nevén a BFR volt, vagyis a Big Fucking Rocket). Érik már az idő, hogy a Boeing CST-100-as Starlinerjét is munkába állítsák, erre már 2018-ban is tettek ígéreteket, de tavaly nem történt semmi ezen a téren. Talán 2020 már tényleg a magán-űrkutatás éve lesz, ahogyan azt 2019-ről is hittük egy évvel ezelőtt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ragadozó féreg terjed Európában

Egy ragadozó laposféreg terjed gyors ütemben kontinensünk nyugati részén, a lebontásban kulcsfontosságú szerepet játszó puhatestűeket pusztítja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.