Tech

Lefotóztunk egy fekete lyukat, és elértük a Hold túloldalát

Megünnepeltük a Holdra szállás ötvenedik évfordulóját, elbúcsúztunk az Opportunitytól, láttuk az első női űrsétát, és megszületett az első kép egy fekete lyukról. Izgalmas év volt 2019 az űrkutatásban.
Korábban a témában:

Kezdjük a téma magyar vonatkozásával, hiszen úgy tűnik, a kormány elkezdte komolyan venni a hazai űripart. Miután tavaly kinevezték az űrkutatás miniszteri biztosának Ferencz Orsolyát, Szijjártó Péter pár héttel ezelőtt kijelentette: magyart küldünk az űrbe. Magyarország a következő három évben 10 milliárd forintot költ arra, hogy 2024-re ez megtörténjen, méghozzá orosz együttműködéssel, ahogy a régi szép időkben. Persze kérdés, hogy célokból mennyi fog megvalósulni, de a szándék egyértelmű: szeretnénk komolyabb szerepet játszani a nemzetközi űriparban.

10 milliárdot szán a kormány a magyar űrhajósra
Az oroszokkal fogunk együttműködni.

Nem mindenki érte el a Holdat

2019 nemzetközi sikerrel indult: januárban Kínának sikerült leszállnia a Hold túloldalán Csang’e-4 nevű landerével, egy nappal később pedig már fotók is érkeztek. A robot landolási helyszínét, a Von Kármán-krátert a magyar származású fizikusról és matematikusról, Kármán Tódorról nevezték el. A szakértők választása azért esett a mélyedésre, mert ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere, és egyben a legrégebbi és legmélyebb medence a Holdon.

Idén azonban nem csak Kína indult el a Hold felé, India és Izrael is megpróbálkozott azzal, hogy rovert juttasson az égitestre. Az izraeli szonda áprilisban veszítette el a kapcsolatot a földi irányítással, de a Beresit kudarca nem szegte az izraeliek kedvét, hiszen két-három év múlva ismét megkísérlik a Holdra szállást. India sem volt sokkal szerencsésebb: a Csandraján-2 holdszonda nem tudta elérni a Vikram nevű leszállóegységét, így az ország második Hold-missziója is kudarcot vallott.

A kommunikáció percekkel azelőtt szakadt meg, hogy a robot talajt ért volna a déli sarkvidéken.

Búcsú Oppytól, találkozás egy fekete lyukkal

Hasonlóan szomorú hír, hogy idén elbúcsúztunk az Opportunity marsjárótól. A robot 2004-ben landolt a Marson, küldetése során többek közt az egykori felszíni víz nyomait is kutatta. A marsjáró misszióját eredetileg 90 naposra tervezték, így jócskán túlteljesítette az elvárásokat. 2018 júniusában a szerkezet egy hatalmas porviharba keveredett, és elnémult. A vihar megakadályozta, hogy a robot napenergiával működő elemei feltöltődjenek, majd a vihar elvonultát követően sem küldött többé jeleket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Cognitive Surplus (@cognitivesurplus) által megosztott bejegyzés, Febr 13., 2019, időpont: 10:43 (PST időzóna szerint)

Áprilisban járta be a világot a hír, hogy elkészült az első kép egy szupermasszív fekete lyukról, ami a Messier 87 nevű galaxis közepén található. Az objektum 55 millió fényévnyire van a Földtől, és hatalmas a tömege: mintegy 6,5 milliárdszorosa a Napénak. A fekete lyukak az univerzum legkisebb, mégis legsűrűbb objektumai, nagyon nehéz őket megfigyelni, éppen azért, mert kicsik. Közülük csak kettő olyat ismerünk, amit a jelenlegi technológiánkkal meg tudunk vizsgálni, vagyis „le tudunk fényképezni”: a Messier 87-et, és a saját galaxisunk közepén található Sagittarius A*-ot.

Fotó: Harvard

Shep Doelemannel, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatójával, az Eseményhorizont Távcső igazgatójával és a képet készítő kutatócsoport vezetőjével Berlinben készítettünk interjút, amiből kiderült: a kutatók meglepődtek, hogy mekkora érdeklődést váltott ki az emberekből a Messier 87 galaxis közepén lévő objektumról készült kép.

Fél évszázados a Holdra szállás

Nyáron volt az ötvenedik évfordulója a Holdra szállásnak. 1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatalnak elsőként sikerült embert juttatnia a Hold felszínére. Az Apollo-11 legénysége hőssé vált, a Holdon még az elnök hívását is fogadták, hazatérésükkor pedig diadalmenet fogadta őket. A 24.hu cikksorozattal emlékezett meg az emberiség egyik legnagyobb eredményéről: kitértünk az út technikai részleteire, a hosszútávú hatásaira, valamint számba vettük, hogy mi lesz, ha visszatérünk a Holdra.

Az 1960-as évek óta nagyot léptünk előre, és ezt jól mutatja az is, hogy a régóta a levegőben lógó,

igencsak esedékes első női űrséta ideje is elérkezett.

Októberben először léptek ki csak nők a világűrbe, Jessica Meir és Christina Koch, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa az állomás akkumulátorait cserélte ki. Először márciusban tettek kísérletet egy csak nőkből álló űrsétára, ezt azonban elhalasztották, mert az állomáson nem volt elég megfelelő méretű űrruha.

Belassult a SpaceX

Tavaly még úgy gondoltuk, hogy 2019 a magánűripar nagy éve lesz, de kiderült, hogy nem olyan gyors az átrendeződés, mint amilyennek korábban tűnt. Ami a SpaceX-et illeti, márciusban bocsátotta fel a Crew Dragon űrhajó első tesztverzióját, a szerkezet pedig az elvárásoknak megfelelően dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Demo-1 nevű űrhajón nem utaztak űrhajósok. A sikeres fellövést követően azonban egy teszt során hiba csúszott a gépezetbe, és a kapszula felrobbant. Ez jócskán visszavetette a SpaceX terveit, és még mindig nem sikerült a nyárra kiírt emberes űrrepülést összehozniuk.

Végre beismerték, hogy teljesen megsemmisült a Dragon űrkapszula
Egy darabig csak kétes eredetű videók keringtek róla a neten, most kiderült: tényleg a Dragonról készültek.

A világ jelenlegi legerősebb rakétája, a Falcon Heavy is repült egyet, Elon Musk pedig átnevezte a BFR-t (Big Fucking Rocket): most már Starshipnek hívják, és nagyban folyik a tesztelése. Ez sem megy azonban problémák nélkül, az egyik prototípus már a földi teszt során megsérült. A texasi kísérletben azt akarták felmérni, hogy a Starship Mark-1 névre keresztelt szerkezet hogyan bírja az extrém nyomást. A teszt hatására a prototípus teteje leszakadt, majd nagy mennyiségű gőz távozott belőle.

Emellett rengeteg szó esett a SpaceX miniműhold-rendszeréről, a Starlinkről, amit a csillagászok már most utálnak, mert megvakítja a távcsöveket, a csillaghullást sem lehet miatta megfigyelni, ráadásul zavarja a távoli bolygók és csillagok vizsgálatát is. Jelenleg úgy néz ki, hogy a Starlink harmincezer műholdat lőhet fel a világűrbe, alacsony Föld körüli pályára. Jelenleg 120 kering a bolygónk körül, de már ezek is komoly galibát okoznak, és 2020-ban még legalább 24 fog hozzájuk csatlakozni.

Főkép: fellövik Kína holdszondáját. Fotó: Zhou kun / Imaginechina

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.