A Csange-4 január 3-án landolt a Hold felszínén, és magával vitte a Jáde Nyúl 2 nevű roverét is. A robot landolási helyszínét, a Von Kármán-krátert a magyar származású fizikusról és matematikusról, Kármán Tódorról nevezték el. A szakértők választása azért esett a mélyedésre, mert ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere, és egyben a legrégebbi és legmélyebb medence a Holdon.
A NASA korábban már készített képet a leszállási területről, de az eszköz akkor még nem volt a Hold felszínén. Most, egészen pontosan február 1-jén sikerült magát a rovert a landert is lencsevégre kapni, az ominózus képet a 2009 óta dolgozó Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) készítette. A NASA kutatói még be is jelölték, hogy a távolról készített fotón hol látható a Csange-4, és hol a Jáde Nyúl 2.
Az LRO 51 mérföldes, azaz körülbelül 82 kilométeres magasságból csinálta a képet, amelyen egy pixel nagyjából 85 centiméternek felel meg.
