Amikor a telefongyártók terjeszkedésről beszélnek, három fő kiemelt piacra gondolnak: a legnagyobbnak számító Kínára, a legbefolyásosabbnak és legjövedelmezőbbnek tartott Egyesült Államokra, valamint az összes többire. Míg India egyre inkább fontosabb, addig Európában alakult ki a legizgalmasabb csatatér azon egymással konkuráló cégek közt, akik már meghódították az amerikai és kínai piacot.
Az IDC legfrissebb adatai szerint a kínai Huawei piaci részesedése tavaly óta elképesztően nagyot nőtt Európában. 2017 első negyedévében 3,6 millió Huawei-készülék kelt el az öreg kontinensen, és ez az idei második negyedévre megduplázódott. Globális felmérések szerint ráadásul a kínaiak nemcsak az okostelefonos piac eddigi második legnagyobb gyártójának számító Apple pozícióját vették el, de még közelebb kerültek a piacvezető Samsunghoz is.
SENKINEK NEM KÉNE HASZNÁLNIA
A Huawei újabb célja Kína és Európa után az Egyesült Államok, ahol komoly akadályba ütközik a terjesztés terén. Az államok két legnagyobb telekommunikációs szolgáltatójának számító AT&T és a Verizon közölte, hogy nem fogják árusítani a sencseniek mobiljait, miután az amerikai kormány felhívta a figyelmet arra, hogy a Huawei készülékei biztonsági kockázatot jelentenek az amerikai állampolgárokra.
Ugyan az amerikaiak kerülőutakon hozzáférhetnek a SIM-kártya nélküli Huawei-mobilokhoz, de a felhasználók 90 százaléka olyan szolgáltatókon keresztül vásárol telefont, akik nem forgalmazzák a kínai termékeket. Már a BestBuy sem árul többé Huawei-mobilt, pedig ők voltak a legnagyobb amerikai kereskedők, akik független Huawei-mobilokat kínáltak.
Az FBI igazgatója, Christopher Wray bővebben azt írta, kockázatokat rejt, ha egy olyan külföldi kormány cége kap teret az ország telekommunikációs piacán, ami nem osztja az Egyesült Államok alapvető értékeit. Szerinte így lehetővé válna, hogy a kínaiak kártékony kódokkal észrevétlenül kémkedhessenek az amerikai állampolgárok után. Ezt először 2012-ben hangoztatták, de a helyzet idén vált különösen kiélezetté, és az USA-ban már látványosan próbálják ellehetetleníteni a kínaiak mobilos eladásait.
A múlt héten az amerikai kormány már a szövetségeseit is arra kérte, kerüljék a Huawei-eszközök használatát, amit pénzügyileg is támogatni kívánnak. Kifejtették, hogy fenyegetésként tekintenek a kínai gyártó termékeire az olyan országokban, ahol katonai bázisaik vannak, például Németországban, Olaszországban és Japánban. Itt főleg a hálózati eszközökről van szó, nem pedig a mobilokról – kevesen tudhatják ugyanis, hogy a Huawei hálózati megoldásokat gyártó telekommunikációs cégként kezdte még 1987-ben, és csak 2013-ban váltak ismertté a telefonjaik.
Augusztusban az ausztrál kormány tiltotta meg, hogy a Huawei beszállítóként részt vegyen az országos 5G mobilhálózat kiépítésében, és hasonló döntés született egy másik kínai cég, a ZTE kapcsán is, ők sem építhetnek ki országos mobilhálózatot a kontinensen.
MIÉRT ÉPPEN A HUAWEI?
Felmerül a kérdés, miért éppen a Huawei ellen indult a harc, miközben a Lenovo és a OnePlus is kínai cégek. Az egyik sokat emlegetett aggodalom, hogy a telekommunikációs céget a kínai népköztársaság egykori mérnöke, Ren Zhengfei alapította, ezért
A Huawei hivatalos állásfoglalásban utasította vissza a feltételezést, miszerint bármilyen kapcsolatban állna a kínai hadsereggel, hiszen 100%-ban magántulajdonban lévő vállalatról van szó. Bár az exmérnök múltja önmagában nem elég bizonyíték semmire, ugyanakkor nyílt titok, hogy a legsikeresebb kínai cégek elsősorban a kormány felé lojálisak, nem a felhasználók felé. A kínai hadsereg ráadásul továbbra is fontos megrendelője a Huawei-nek, még kutatási és fejlesztési partnerként is együttműködnek.
A kérdés technikai oldalról is érdekes, leginkább az eszközökben lévő technológia miatt, amiket házon belül fejleszt a Huawei. Ez a táptalaja annak, hogy az egyre nagyobbra növő cég mögött a kínai kormány állhat, és az amerikaiak nem bíznak meg azokban a chipsetekben, amit a kínaiak maguk készítenek, a mobilgyártóknál ugyanis ritka, hogy saját processzort és mobilchipet fejlesztenek.
A Huawei megoldásai ráadásul nemcsak telefonokban, hanem hálózati routerekben és switchekben is megtalálhatók, amiket olyan cégek számára készítenek, mint az AT&T, hogy működtetni tudják a hálózatukat. Zanzásítva: a Huawei olyan saját alkatrészeket fejleszt a mobilokba és más eszközökbe, amiket nehéz ellenőrizniük az amerikaiaknak.
Az amerikaiak fő aggodalma, hogy a Huawei lehallgatja a digitális kommunikációt, és visszajuttatja az információkat kínai kormánynak. Éppen ezért nem akarják, hogy komoly szerepük legyen az infrastruktúrájuk kiépítésében, és ez ellen szól a látványos bojkottra való felhívás.
Joel Snyder biztonsági szakember szerint a kínai felszerelések használatával kapcsolatban hálózati szempontból több lehetséges veszély is felmerül. Az első, hogy a hálózati eszközöket a kínaiak lelőhetik egy kóddal, ami kiberháborút robbanthat ki Kína és az USA közt, ugyanakkor más szakértők ezt több okból is technikailag kivitelezhetetlennek találják.
A másik félelem, hogy rosszindulatú kártevőket vetnek be, illetve szándékosan hagynak olyan rejtett hátsó ajtókat, amiken keresztül speciális hozzáféréseket szereznek a telekommunikációs hálózatokban használt kütyükhöz. Snyder szerint ezeknek nincs sok értelme olyan szempontból, hogy a hátsó ajtók tervezése egyben arra is lehetőséget adna, hogy
Ezt pedig nem éri meg kockáztatni. Ahogy az Anonymous és a Wikileaks is számtalanszor bizonyította már, még a legjobban őrzött titkokat is ki lehet szimatolni.
TRUMPÉKKAL DURVULT BE
Egy másik elmélet szerint a probléma nem technikai, sokkal inkább gazdasági és politikai vonzatai vannak. A Huawei nemcsak mobilok terén erős, hanem a kereskedelmi hálózati felszerelésben is az egyik legnagyobb beszállítónak számít, és aktívan részt vesznek az 5G-szabvány kidolgozásában, továbbá a hozzá kapcsolósó hálózati infrastruktúra kiépítésében. A Huawei-nek komoly törekvései vannak a mesterséges intelligenciák terén is, és jól látható, hogy az amerikaiak nem nézik jó szemmel, hogy a kínai kormány egyre nagyobb befolyást szerez a jövő kommunikációs technológiái terén.
Ha pedig politikai szemszögből nézzük a dolgot, egyre nyilvánvalóbb a kereskedelmi háború hatása: a Huawei elleni újabb támadás éppen egybeesik azzal, hogy Donald Trump 50 milliárd dollárnyi kínai termékre vetett ki 25 százalékos adót.
Szolgáltató, vagy kereskedelmi disztribúció hiányában gyakorlatilag lehetetlen prémium okostelefonokat árusítani az USA-ban, és a politikai nyomás ami elnyomja a Huawei-t, egyre erősebb lesz az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt.” –
– vélekedik a kialakult helyzetről Avi Greengart, a Global Data elemzője.
Maga a Huawei álláspontja szerint is az Egyesült Államok kormányzatának a kínai vállalatok ellen irányuló korábbi lépései mind ugyanannak a kereskedelmi háborúnak a részét képezik. Tulajdonképpen az amerikai termékek piacának biztosítását és a kínai telekommunikációs vállalatok kiszorítását szeretnék elérni az amerikai és a nyugat-európai piacokról.
170 ORSZÁG NEM TÉVEDHET?
A sencseni cég visszautasít minden olyan feltételezést, ami szerint veszélyt jelentene bármely ország nemzetbiztonságára, hivatalos állásfoglalásukban megfogalmazták, hogy szerintük az egész arról szól, hogy az USA korlátozni kívánja üzleti tevékenységüket. A világ másik 170 országában elnyerték a fogyasztók és a kormányzatok bizalmát, és nem merültek fel ilyen aggodalmak (kivéve Ausztráliában). Közvetlen bizonyítékot pedig az amerikaiak sem tudnak mutatni arra, hogy a Huawei vagy a ZTE bármelyik ügyfelének biztonságát kompromittálta volna.
A szakértők csak abban értenek egyet, hogy nem lehet teljesen kizárni azt a feltételezést, hogy megfigyelési technológiát bujtattak el a routerekben és switchekben, hiszen azt rendkívül nehéz felfedni. A felvetést viszont azért kell komolyan venni, mert a switchek minden hálózaton áthaladó forgalmat látnak, lehet bármilyen digitális adat a telefonhívásoktól kezdve az internetes forgalomig.
És hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy elektronikai eszközökön keresztül kémkedjenek a kínaiak más ország állampolgárai után? Timothy Heath biztonsági szakértő szerint ezt a lehetőséget azért nem szabad teljesen elvetni. A kínai kormánynak megvan a hatalma ahhoz, hogy információk átadására kötelezze a cégeket, vagy hozzáférést kérjen a technológiáikhoz, és ebbe beletartoznak a mobilok is.
És mivel a kínai kormány egyre durvább digitális diktatúrát épít, amihez techcégek is hozzájárulnak, nehéz lenne elhinni, hogy éppenséggel semmi közük nincs az ország egyik legsikeresebb cégéhez. Más kérdés persze, hogy valójában mennyire szorosan fogják a gyeplőt, és mik a valódi célok – ha vannak egyáltalán.
