Nagyvilág
Szófia, 2018. július 7.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) Kína, valamint 16 kelet- és közép-európai ország évenkénti csúcstalálkozóján Szófiában 2018. július 7-én. Mellette balról Denis Zvizdic bosznia-hercegovinai (b) és Andrej Babis cseh miniszterelnök, jobbról Vilius Sapoka litván pénzügyminiszter.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán álmába is belerondíthat Trump és Kína viszálya

24.hu
24.hu

2018. 07. 09. 15:02

Beáldozza-e a Budapest-Belgrád vasútvonalat Peking az európai uniós kapcsolatok oltárán? – a hétvégén Bulgáriában tartott, Kína és a kelet-közép-európai országok közötti találkozó ezt a kérdést is felveti. Az alakuló kereskedelmi háború miatt ugyanis Peking szokatlan hódolattal fordult Brüsszel irányába, amit a magyar kapcsolatok is bánhatnak.

Bedarálta a világpolitika fogaskereke a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti 16+1 Együttműködést. Li Köcsiang kínai miniszterelnök és térségünk tizenhat állam- és kormányfője épp aznap érkezett Bulgária fővárosába, amikor az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indított szinte az egész világ ellen. Donald Trump amerikai elnök 2018. március 8-án írta alá a rendeletet, aminek értelmében az országba érkező acélimportra 25 százalékos, az alumíniumimportra pedig 10 százalékos vámot vetett ki. Trump a ráfizetéses amerikai külkereskedelmi mérleg miatt vetette be a gazdaságdiplomáciai nehézfegyvert, nyitva hagyta ugyanakkor a kaput a tárgyalásos megoldásra. A párbeszéd azonban nem minden kereskedelmi partnerrel alakult jól. Különösen eldurvult a vita az importvámokat legjobban megszenvedő Kínával: a két nagyhatalom egyre keményebb gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, mire a konfliktus odáig fajult, ahonnan már nem volt visszaút.

Szófia, 2018. július 7.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök Kína, valamint 16 kelet- és közép-európai ország évenkénti csúcstalálkozóján Szófiában 2018. július 7-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Li Köcsiang kínai miniszterelnök Kína, valamint 16 kelet- és közép-európai ország évenkénti csúcstalálkozóján Szófiában
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Trump rendelete múlt hét pénteken, július 6-án lépett életbe. Az Egyesült Államokba exportáló kínai vállalatokat ez 34 milliárd dollár vámmal sújtotta, Peking pedig az amerikai lépésekkel egyenértékű vámok kivetését helyezte kilátásba. Válaszul Trump további 200 milliárd dolláros vámmal fenyegette meg az ázsiai országot.

A hétvégén Szófiában világossá vált, hogy a konfliktus begyűrűzött a közép-kelet-európai térségbe is.

Kína az Európai Unióban keresi a szövetségest Trump megállítására, Brüsszel azonban részben épp a Pekinggel barátkozó keleti tagállamok miatt vonakodik. A tizenegy uniós tagállamot felölelő 16+1 Együttműködés már a kezdetektől szúrta az Európai Unió szemét. A nyugatról érkezett kritikák mindig ugyanarra az elméletre futottak ki: szerintük az együttműködéssel Peking a klasszikus „oszd meg és uralkodj” politikát alkalmazza, vagyis az unió kivéreztetésére játszik.

Bár Kína mindig is következetesen tagadta, hogy a 2012-ben alapított 16+1 Együttműködés mögött bármilyen ártó szándék lenne, a teljes kapitulációra a mostani, hetedik csúcstalálkozón került sor. Legalábbis nehéz máshogy értelmezni a kínai miniszterelnök beszédeinek szokatlanul békülékeny hangulatát. Li Köcsiang nyilvános szerepléseivel elsősorban az EU-hoz, és nem a jelenlévő közép- és kelet-európai országokhoz szólt.

Az üzenet lényege, hogy

  • Kína a 16+1 Együttműködésre nem geopolitikai eszközként, hanem egy gazdasági szervezetként tekint, ennek megfelelően a formáció nyitott és befogadó a külső szereplők, például az Európai Unió előtt is.
  • A 16+1 Együttműködésben résztvevő országok tiszteletben tartják az Európai Unióban hatályos normákat és jogszabályokat, valamennyi projekt ezeknek a betartásával valósul majd meg.
  • Li Köcsiang személyesen próbálja majd elősegíteni a szervezet nyitottabbá tételét, ennek érdekében a következő hetekben nyugati pénzintézetekkel, a Világbankkal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal fog tárgyalni jövőbeni beruházások finanszírozásáról

Peking EU-párti fordulatára utal az is, hogy a szófiai találkozó csak az első állomása volt Li Köcsiang európai körútjának. A kínai miniszterelnök Bulgáriából Németországba utazik, ahol Angela Merkel kancellárral fog tárgyalni, később pedig Brüsszelben részt vesz az EU-Kína csúcstalálkozón, ahol – mint mondta – a 16+1 Együttműködés is téma lesz.

Berlin, 2018. július 9.
Angela Merkel német kancellár fogadja Li Ko-csiang kínai miniszterelnököt a berlini kancellári hivatal elõtt 2018. július 9-én. Li az 5. német-kínai kormányközi egyeztetés alkalmából tartózkodik Németországban. (MTI/EPA/Jens Schlüter) *** Local Caption *** malý vrtu¾ník
Angela Merkel német kancellár fogadja Li Köcsiang kínai miniszterelnököt a berlini kancellári hivatal elõtt Németországban
Fotó:Jens Schlüter/EPA/MTI

A kínai miniszterelnök alaposan megágyazott a következő találkozóknak.  A szófiai csúcs során összesen négyszer állt a nyilvánosság elé, a Brüsszel-barát frázisok páratlanul direkt sulykolása mellett a vendéglátó Bulgária miniszterelnöke, Boyko Borisov, illetve a következő csúcsot szervező horvát miniszterelnök, Andrej Plankovic is az uniós normák és jogszabályok betartására hegyezték ki beszédüket.

A pozitív uniós kapcsolatok előtérbe helyezése fontos fordulat, hiszen Brüsszel nem ok nélkül pikkel a 16+1 Együttműködésre. Elsők közt adott erre okot Magyarország.

Az Orbán kormány előszeretettel zsarolta a kínai kapcsolatokkal Brüsszelt, legutóbb például az Európai Unió új, 2020-ban induló költségvetés tárgyalásakor nyilatkozta azt a magyar miniszterelnök, hogy ha Magyarország az uniótól nem kap pénzt, Kínához fordul majd.

Nem véletlen, hogy korábban a nyugati sajtó összefüggésbe hozta az együttműködéssel azt a három uniós tagállam, közöttük a magyar kormány által indított akciót, ami egy Kínával szembeni közös uniós fellépést akadályozott meg. 2016-ban a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság (Permanent Court of Arbitration, PCA) Kínát elítélő határozatot hozott a Fülöp-szigetek javára, miután a két ország a Dél-kínai tenger hajózási kérdésében keveredett vitába. A PCA döntését Brüsszel kihasználta volna, s egy valamennyi tagállam által támogatott elítélő nyilatkozatokat adott volna ki, melyben Kínát a vitatott területeken önmérsékletre szólította fel. Magyarország azonban Görögországgal és Horvátországgal együtt elutasította a közös fellépést.

A 16+1 Együttműködéssel szembeni nyugati kritikák tavaly értek el a tetőpontra. 2017 novemberében Budapest adott otthont az éves csúcstalálkozónak, akkor a nyugat-európai és a kínai vélemények feszültebb összecsapására került sor, de nem tett jót a 16+1 Együttműködés sajtójának a Brüsszelben elmeszelt Budapest-Belgrád vasútvonal sem. Az együttműködés zászlóshajójaként bemutatott vasúti fejlesztésről 2015-ben, Szucsouban kötött szerződést a magyar, a kínai és a szerb kormány. Mivel azonban a kivitelezést végző konzorciumot már a megállapodás szövegébe foglalták, az Európai Unió versenyjogi szabályokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított ellene.

Belgrád, 2015. január 14.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Hszü Hszian-ping, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Tanács alelnöke (b) és Zorana Mihajlovic szerb miniszterelnök-helyettes, építési, közlekedési és infrastruktúra miniszter (b2) a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán tartott háromoldalú munkacsoport ülésén, a megállapodás aláírása után Belgrádban 2015. január 14-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium/Kovács Márton
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Hszü Hszian-ping, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Tanács alelnöke és Zorana Mihajlovic szerb miniszterelnök-helyettes, építési, közlekedési és infrastruktúra miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán tartott háromoldalú munkacsoport ülésén, a megállapodás aláírása után Belgrádban
Fotó:Kovács Márton/ Külgazdasági és Külügyminisztérium/MTI

Ezért is fontos, hogy a csúcstalálkozón többször is elhangzott az uniós jogok betartásának fontossága. A helyszínen több forrás is elképzelhetőnek tartja ugyanis, hogy egy Trump-elleni szövetség oltárán a Brüsszelnek nem tetsző vasúti projektet áldozza fel a 16+1 Együttműködés közössége. Bár ennek ellentmond, hogy a találkozón kiadott dokumentum, a „Szófia-irányelvek” kitér a Budapest-Belgrád vasútvonal fontosságára. A beruházással kapcsolatos újabb megállapodás aláírásakor a magyar fél, idén először nem ült az asztalhoz: a szerb és a kínai felek az Újvidék-Subotica szakasz felújításának finanszírozásáról írtak alá megállapodást, ennek értelmében az építkezés mintegy 943 millió eurós kínai hitelből zajlik majd. A Belgrád-Újvidék közötti, 75 kilométeres szakaszon ráadásul már tavaly elkezdődtek a munkák, vagyis miközben a szerb oldalon már a második szakasz felújításához kezdenek, Magyarországon az első kapavágásra sem került sor.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata sem ad okot az optimizmusra. Mint elmondta, a magyar szakasz felújítását végző új kivitelezővel idén kötne szerződést a kormány, és 2023-ig fejeznék be a munkálatokat. Bármi legyen is a magyar, vagy a kínai kormány terve a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahhoz Brüsszel jóváhagyására lesz szükségük.

Buzna Viktor (Szófia)

Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök Kína, valamint 16 kelet- és közép-európai ország évenkénti csúcstalálkozóján Szófiában 2018. július 7-én. Mellette balról Denis Zvizdic bosznia-hercegovinai és Andrej Babis cseh miniszterelnök, jobbról Vilius Sapoka litván pénzügyminiszter
Fotó:  Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.