A FIFA-sorozat sok más, évente kötelező jelleggel megjelenő sportjátékhoz (lásd még: NFL, NHL, NBA2K) hasonlóan felemás helyzetben van. A rajongók egyrészt joggal várhatják, hogy a legfrissebb keretek mellett egyéb új tartalmakat is kapjanak a pénzükért, másrészt viszont bejáratott brandről van szó, és talán a vásárlók részéről is van egyfajta megértés a fejlesztők irányába:
A FIFA 19-ben az újdonságok mennyiségére például semmiképp sem lehet panasz: rengeteg korábban nem látott tartalommal bővült a játék. Az viszont már egészen más kérdés, hogy ezek a frissítések mennyit tesznek hozzá a valódi játékélményhez.
BEVEHETJÜK EURÓPÁT, DE MINEK
A FIFA-szériából egy dolgot egészen mostanáig bizonyosan minden rajongó hiányolt: a licences UEFA-bajnokok ligáját, az Európa-ligát és az UEFA-szuperkupát. Ezek most bekerültek a programba, miután véget ért az együttműködés a rivális Pro Evolution Soccert fejlesztő Konami és az UEFA között.
Az Electronic Artsnál ugyanis nem bajlódtak sokat a BL-lel: készült egy új játékmód, ami azt leszámítva, hogy licences logókat, labdákat, reklámokat és trófeát tartalmaz, gyakorlatilag semmiben sem különbözik egy sima bajnokságtól − még a selejtezőn sem verekedhetjük végig magunkat. Az EL esetében még rosszabb a helyzet, a főtáblás csapatok egy jelentős része, így a MOL Vidi FC is kimaradt a játékból.
A BL-nek tehát gyakorlatilag semmi értelme külön játékmódként, és a magam részéről azért bízom benne, hogy jövőre több figyelmet fordítanak az UEFA-tornákkal kapcsolatos tartalmakra. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy bár a BL-játékmód kapcsán lehet hiányérzetünk, azért a karrier módon sokat dob, hogy ezúttal már a valódi európai labdarúgó-sorozatokon vehetünk részt aktuális csapatunkkal.
A gyenge UEFA-s tartalom mellett szintén rossz szájízünk lehet a világbajnoki ezüstérmes horvát válogatott kihagyása, illetve a teljesen fiktív kerettel elkészített brazil nemzeti tizenegy miatt is.
A fentiek ellenére viszont összességében nem lehet panasz a tartalom mennyiségére: rengeteg bajnokságban és kupában próbálhatjuk ki magunkat különböző csapatokkal, ráadásul ahogy már megszokhattuk, idén is újabb stadionokkal bővült az elérhető helyszínek listája.
Emellett a megszokott játékmódok is átestek némi ráncfelvarráson: tovább egyengethetjük Alex Hunter, Kim Hunter és Danny Williams karrierjét a Journey-ben (igaz, a sztoritól továbbra sem kell elájulni), a Kick-Offban immár alaposan megkavarhatjuk a szabályokat (Survival Mode esetén például minden rúgott gólunk után kiáll egy játékos a csapatunkból, No Rules mellett pedig büntetlenül darálhatunk), illetve a karrier mód is bővült az UEFA-sorozatokkal, valamint az Ultimate Team is át lett kissé alakítva.
A LÉNYEG A REFLEX
A tartalmon kívül persze a játékmenetben is történtek újítások. Ahogy már megszokhattuk, a játékosok és a környezet még élethűbb, a futballisták mozgása pedig egyre inkább hasonlít arra, amit egy valódi pályán is láthatunk. A PES ugyanakkor még mindig erősebb ezen a téren, a FIFA 19-ben azért időnként akadnak természetellenesen hajló végtagok, és furcsán toporzékoló védők.
Egy fokkal fontosabb változás az úgynevezett Active Touch System, ami lényegében még látványosabb cselezést, illetve trükkös labdaátvételt jelenti. Emellett a fizikai párharcok is realisztikusabbá váltak, ráadásul a mesterséges intelligenciában is tapasztaltam némi javulást az elődökhöz képest.
A rendszer lényege, hogy amennyiben a lövés gomb megnyomása után sikerül ezt még egyszer megfelelő ütemben megismételni, akkor a támadás sokkal veszélyesebbé válik. A kulcs az időzítés: amennyiben nem jó ütemérzékkel próbáljuk használni a funkciót, a legordítóbb ziccereket is kihagyhatja csatárunk.
Bár a FIFA Trainer bekapcsolásával viszonylag egyszerű a Timed Finishinggel bombagólokat lőni, enélkül beletelt egy kis időbe, mire elkezdtem ráérezni az ütemre. Mire pedig végre a FIFA Trainert kikapcsolva is belejöttem a dologba, felfedeztem, hogy hirtelen irreálisan sok lett a „kígyótérről” szerzett találatok száma. Ha tehát az ember nem érzi a Timed Finishinget, rengeteg potenciális góltól foszthatja meg magát, ha viszont rákapo, akkor irreális előnyre tehet szert –
Éppen ezért ez az újdonság egyáltalán nem tűnik egy kiforrott rendszernek, remélhetőleg a jövőben tovább dolgoznak rajta a fejlesztők. Az mindenesetre pozitívum, hogy a funkciót ki- és bekapcsolhatjuk, így aki hozzám hasonlóan nem látja meg benne a szépséget, az − egyelőre legalábbis − elfelejtheti.
A SZOKÁSOS
Amennyiben össze akarom foglalni az idei FIFA-t, azt írhatom: a szokásos. A FIFA 19-ben bőven akad újítás, ezek egy része azonban hagy kívánnivalót maga után, láthatóan kell még idő a fejlesztőknek, mire tökéletesítik az új funkciókat. Ennek ellenére a program szórakoztató, én, aki a haverokkal előszeretettel ül le egyetlen konzol elé játszani, külön piros ponttal jutalmazom a Kick-Off régóta várt megreformálását.
A FIFA 19 2018. szeptember 25-én jelent meg PC-re, PlayStation 3-ra, PlayStation 4-re, Nintendo Switch-re, Xbox 360-ra és Xbox One-ra. Tesztünk az Xbox One-os verzió alapján készült.
