Az első dolog, ami az Asus ZenBook S kapcsán eszembe jut, hogy mennyire elegáns: a tajvani gyártóra jellemző koncentrikus körök megjelennek a cég szerint kék, szerintem inkább koromfekete fedlapon, a billentyűzet pedig matt fekete, manapság divatos rózsaarany feliratokkal.
Ez a gép az Asus-arzenál eddigi legvékonyabb darabja: mindössze 1,29 centiméter vastag, amit nagyon kevés laptopnak sikerül lenyomnia a piacon. A súlya is elég baráti, egy nagyobb könyv nehezebb, mint ez a gép: mindössze 1 kiló, úgyhogy tényleg nem megerőltető mindenhová magunkkal cipelni.
A KATONAI TESZTEKEN IS HELYT ÁLLT
Viszont ahhoz képest, hogy milyen apró és vékony, kifejezetten masszív laptoppal van dolgunk: nincs olyan érzésünk, hogy óvatosan kellene megfogni, és ezt alátámasztja az is, hogy a gép tökéletesre vizsgázott a katonaság által is elfogadott MIL-STD-810G teszteken. Hogy ez mit jelent? 9 olyan próbatételt, amiben a laptopnak bírnia kell a hőmérsékleti szélsőségeket, az extrém páratartalmat és magasságot, és tesztelik azt is, hogy mennyire ütésálló a készülék. Úgyhogy a vadiúj ZenBook S
Persze sosem hátrány egy ilyen kiegészítő, hiszen mégiscsak meghosszabbítja a gép élettartamát, de ez a masina biztos nem fog rögtön végigrepedni, ha csak úgy bedobjuk a hátizsákunkba. A masszív váz előnye továbbá, hogy fél kézzel is nyugodtan meg lehet ragadni, a képernyőnek így sem lesz baja.
TÁGAS BILLENTYŰZET, AKADÉKOSKODÓ TOUCHPAD
Az első gondot a billentyűzet okozta: az Asus előnynek tekinti, hogy a gombok nincsenek összenyomva, szép nagyok és szellősen helyezkednek el, de egy olyan embernek, akik tud gépírni, ez maga a pokol. Nekem így kicsit kényelmetlen volt a munka, arról nem is beszélve, hogy a power gomb be van építve a klaviatúrába, konkrétan oda, ahol a DEL-nek kellene lennie, így legalább négyszer nyomtam meg reflexből a törlés helyett. Szerencsére az alapbeállítás az, hogy ilyenkor csak elalszik a gép, úgyhogy a munkamenet nem veszett el, de
Van ujjlenyomat-olvasó is, ami a tök jól használható touchpaden kapott helyet – elsőre mondjuk ez is zavaró, de gyorsan meg lehet szokni. Azt viszont már kevésbé, hogy a tapipad néha nem reagál a kattintásokra – az érintőképernyő miatt ez nem feltétlenül baj, de mikor harmadszorra sem tudtam belekattintani egy szövegbe, azért bosszankodtam egy keveset.
TELJESEN ÚJ ÉLMÉNY AZ ÉRINTŐKÉPERNYŐ
Először úgy gondoltam, hogy az érintőképernyő értelmetlen egy ilyen laptopnál, hiszen nem lehet kiforgatni és tabletként használni, így csak feleslegesen drágítja a gépet. De hatalmasat tévedtem, mert egy idő után megtanultam kezelni a billentyűzettel együtt, és rájöttem, hogy mennyivel egyszerűbb így használni egy laptopot: néhány nap után már nem touchpaddal szórakoztam, ha
A nagyítás-kicsinyítés is tökéletesen működik, és mindez teljesen más felhasználói élményt nyújt, mint egy hagyományos gép – ahogy megbarátkoztam a módsszerrel, úgy vált kissé kényelmetlenné a saját laptopom, ami egy mezei, százezres Dell, ami sokkal lassabb (és persze érintőképernyő-mentes).
Ez a lehetőség egy átlag felhasználónak persze abszolút úri muri, illetve ha valakinek nem fontos az érintőképernyő, az a Full HD és 4K felbontású változatot is megvásárolhatja hagyományos kijelzővel, és ebben az esetben persze az ár sem olyan hajmeresztő, mint a nyomkodható változat esetében.
A ZenBook S-en 3 USB-C port található, közülük kettő Thunderbolt 3-mal érkezik, a harmadikon pedig tölteni érdemes a gépet – hagyományos töltő dugasz ugyanis nincs, a táp is USB-C-n kapcsolódik a géphez, USB 2.0-t és HDMI-t pedig egy extra kiegészítő segítségével kapunk – szerencsére az Asus mindkettőt mellékelte, a tajvaniak legalább nem olyan sóherek, mint az Apple.
Viszont apró negatívum, hogy SD-kártyaolvasó egyáltalán nem kapott helyet a gépen, ezt külön kell hozzá venni, úgyhogy a fotóimat csak körülményesen tudom átpakolgatni a gépre.
FORRÓ, MINT A POKOL, PEDIG NEM PÖRGETTEM TÚL
Mivel nagyon vékony a gép, a hűtéssel akadtak problémái az Asusnak, és nem is sikerült maradéktalanul megoldani a helyzetet. Büszkén jelentették be, hogy a laptop felnyitásakor megemelkedik a billentyűzet, nagyjából 5,5 fokos szögben, ami könnyebb gépelést és jobb hűtést tesz lehetővé. Pötyögni mondjuk tényleg kellemesebb így, de a laptop alja így is forrósodik, sokszor olyan mértékben, hogy már a klaviatúrán is érezni, pedig mindig kemény és hideg felületen használtam.
A másik, amivel az Asus újított, az a folyadékkristály-polimer ventilátor, ami vékonyabb és elvileg hatékonyabb a hagyományos változatoknál, ráadásul észrevehetetlenül halk a direkt ezen célra fejlesztett szoftvernek köszönhetően. A gond csak az, hogy az előnyeit nem feltétlenül érezzük használat közben,
A speciális kialakítás viszont nemcsak a gépelésnél jön jól: a megemelkedő billentyűzet azt is elintézi, hogy az audió tisztább legyen: mivel a laptop alján is van hangszóró, ilyenkor ez is felszabadul, az átlag gépeknél jobb hangzást eredményezve – persze házimozi minőséget ez sem biztosít a filmezéshez.
A NAPRA LEHET NÉZNI, A KÉPERNYŐRE NEM
A képernyőt viszont csak imádni lehet: a 4K felbontás abszolút tarol, filmezésre tökéletes a laptop, attól függetlenül, hogy nem túl nagy a kijelzője. Az Asus ezen a téren ügyes volt, a képernyő keretét minimálisra csökkentették, a képernyő/géptest arány 85 százalékos, és ezt érezni is használat közben. Egy percig sem volt olyan érzésem, hogy egy pici képernyőt nézek, pedig a 13,3 colos kijelzőt tényleg nem lehet nagynak nevezni. A gyártó ráadásul 30 százalékkal csökkentették a kék fényt, úgyhogy még a szemnek sem olyan káros, ha a Zenbook előtt ülünk egész nap.
Ami a színeket illeti, egy átlag laptophoz képest nagyon jól teljesít a kijelző, de azért nem ezt a megoldást ajánlanám képszerkesztésre vagy videószerkesztésre, ha valóban profi végeredményre vágyunk.
HA MÁR MELEG, LEGALÁBB VILLÁMGYORS
A súly és hordozhatóság mellett a második nagy piros pont a ZenBook S gyorsaságáért jár: nem is csoda, hiszen nyolcadik generációs Intel Core processzor van benne. Mi i5-öset kaptunk, de i7-essel is árulják, és akár 16 gigabájt RAM is belefér a kis szerkezetbe, de én a 8 gigát is bőven elégnek éreztem, a tesztelésre adott gép ugyanis ennyivel érkezett. Villámgyors, az SSD-nek hála nagyon hamar bekapcsol, és még az olyan programokat is pikk-pakk betölti, mint az Adobe Premiere Pro, amire a saját gépemnél jó néhány percet várnom kell. Ha arra használja az ember, amire szánták, akkor nem fog csalódni:
Számomra ez a gép csak az ára miatt felejtős: a nálunk járt változat 439 ezer forintba kerül, ami az itthoni viszonyokhoz mérve azért kicsit drága – az i7-es verzió pedig ennél is durvább, 549 ezret kérnek érte. Viszont az ártól függetlenül teljesen beleszerettem a laptopba, cipelném magammal mindenhova, mert olyan egyszerű használni, mint egy tabletet, ráadásul gyönyörű is. Ha valaki munkára keres pofás gépet, és nem probléma az ár, a ZenBook S-ben nem fog csalódni: kicsi, könnyű, elegáns, gyors és nagyon okos.
SPECIFIKÁCIÓK
Képernyő: 13,3 col, 4K UHD 3840 x 2160 vagy 13,3 col, full HD 1920 x 1080.
Processzor: Core i7-8550U (4,0 GHz) vagy Core i5-8250U (3,4 GHz).
Memória: 8GB / 16GB 2133MHz LPDDR3.
SSD: 1 TB / 512 GB.
Csatlakozók: 3× USB-C 3.1, ebből 2x Thunderbolt 3.
Akkumulátor: 50Wh.
Súly: 1 Kg.
