Tech
US online social networking service company Facebook Chairman, chief executive, and co-founder, Mark Zuckerberg, speaks during a keynote speech at the Mobile World Congress in Barcelona on February 22, 2016.



The world's biggest mobile fair, is held from February 22 to February 25. / AFP PHOTO / LLUIS GENE

A Facebook már a Lázár-videó előtt szólt, mit töröl és mit nem

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 03. 10. 06:30

Hogyan és miért tűnik el egy poszt a Facebookról? A közösségi oldalnak átlátható, egyszerű szabályzata van, nem érdemes mögé látni konspirációt. A Lázár-videó esete mégis egyedi, és komoly diskurzust indított el külföldön is, rávilágítva arra, hogy egy összetettebb problémáról van szó, mint elsőre tűnik.
Korábban a témában:

A választást megelőző kampányidőszakban újra aktuálissá vált a kérdés, mit tűr el platformján a Facebook, mit nem, és amit nem, miért nem. Lázár János Bécsben készült videója mozgalmas utat járt be publikálása után: a március hatodikán este közzétett videót a felhasználók jelenteni kezdték, így másnap délelőttre eltűnt a politikus Facebook-oldaláról.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: azzal, hogy a Facebook sértő tartalomra hivatkozva levette a videót, beavatkozik a választási kampányba. Lázár posztban fejezte ki csalódottságát, és azt mondta: a Facebook cenzúrázta őt és sérti a szólásszabadságot.

Köszönöm a Facebook korrekt és gyors intézkedését.

Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2018. március 7.

Pár órával később a közösségi oldal moderátorai visszaengedték a videót az oldalra, a politikus pedig este tíz órakor megköszönte a Facebook „korrekt és gyors intézkedését”. A felvétel azóta is elérhető.

ZUCKERBERG MEGHALLGATTA LÁZÁR KÉRÉSÉT?

Nem valószínű. Miként az sem, hogy a „Facebook adminisztrátorainak” címzett üzenet hatására került vissza a videó, ahogy az sem, hogy először cenzúra miatt tűnt volna el.

Először is érdemes tisztába tenni, miért döntenek úgy a Facebook moderátorai, hogy adott tartalmat el kell távolítani, min megy keresztül egy poszt. Az erre vonatkozó szentírást, a közösségi alapelveket minden nyelven, bárki elolvashatja, regisztrációkor elfogadjuk azokat. A szabályzat szerint a bejegyzés nem tartalmazhat többek között:

  • meztelenséget,
  • erőszakos és durva tartalmat,
  • gyűlöletbeszédet, ami alatt a Facebook meghatározása szerint olyan tartalmakat értünk, amelyek közvetlenül támadnak bizonyos személyeket faji, etnikai, származási, vallási, nemi irányultság, nem, társadalmi nem, nemi azonosság, fogyatékosság miatt.

Képzeljük csak el, hogy a platformon már több mint kétmilliárd ember lóg havonta: ennyien nyilván rengeteg dolgot posztolnak, elég körbenéznünk a saját hírfolyamunkban. Az amerikai elnökválasztás óta az is köztudott, hogy a hatalmas elérés lehetőségét politikai szervezetek is felhasználhatják arra, hogy befolyásolják a választók véleményét, álhíreket terjesszenek, dezinformáljanak, tények helyett érzelmekre ható tartalmak felhasználásával keltsenek indulatokat, démonizáljanak célpontokat, azokat hirdetések formájában próbálják még inkább szem elé helyezni.

vector cartoon illustration
Propagandista trollá váltam, hogy aztán tisztán lássak
Kipróbáltuk a játékot, amiben kamukirállyá válhatunk.

ALGORITMUS ÉS EMBER EGYÜTT DÖNT

Ezt a bődületes mennyiségű tartalmat első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok fésülik át, amelyek képesek felismerni, ha egy adott videó vagy poszt erőszakos, véres, pornográf jellegű, már ilyenkor sok olyan poszt kihullik, ami nem való a felhasználók szeme elé.

A második lépcsőfok az emberi moderátor: a moderátorokhoz már azok a bejegyzések jutnak el bírálatra, amelyeket sok-sok felhasználó jelentett az oldal felé indoklással, hogy miért találják azt sértőnek. Ahogy a közösségi oldal szabályzata is írja, nem az számít, hányan jelentik a posztot (nincs olyan meghatározott szám, hogy például érje el az ezret, vagy százat). Sokkal inkább valószínűbb, hogy az elérés arányában határozzák meg a szükséges mennyiséget.

Forrás: ThinkStock

Arra a kérdésre, hogy magyar nyelvű moderátor értelmezi-e a tartalmak környezetét, mielőtt eltávolítanak egy posztot, az alábbi választ kaptuk a Facebook regionális szóvivőjétől:

Minden bejelentés a több ezer magasan képzett szakértőből álló Community Operations csapatunkon megy keresztül, akik 24/7 dolgoznak szerte a világon, köztük magyar nyelven beszélő specialisták, akik a magyar tartalmak vizsgálatáért felelnek. A jelentések száma nem befolyásolja azt, hogy végül töröljük-e adott tartalmat. Sosem törlünk semmit egyszerűen azért, mert rengetegen jelentették.”

Miután egy tartalmat eltávolítanak, a tartalom feltöltője minden esetben értesítést kap az eltávolítás okával együtt, és egyben kifogásolhatja is a döntést felülvizsgálatra – erősítette meg nekünk a folyamat működését Berkes Ákos, a FlowPR kreatív igazgatója, kommunikációs szakembere.

Lázár János bécsi videója minden bizonnyal ezen a hétköznapi folyamaton ment keresztül: miután kifogásolta azt, hogy eltüntették a videó eltávolítását és ezt jelezte az űrlapon, az visszajutott egy feljebbi moderátori szintre, ahol még alaposabb vizsgálat után felülbírálták a döntést,azaz nem történt cenzúra.

Az eset mégis speciális volt, mert ahogy a Facebook hivatalosan is megindokolta: ugyan gyűlöletkeltés miatt levették a videót, az visszakerült, mert a nyilvánosság tájékoztatása miatt fontosnak tartották, a nagy érdeklődésre számot tartó tartalmakkal kivételt tesznek. A videó rengeteg reakciót kapott külföldi sajtótól és politikusoktól, beszámolt róla a Welt, az AP hírügynökség, a Vice, és komoly párbeszéd alakult ki róla.

“Nehéz nem egyet érteni azzal, hogy a videónak hírértéke van: valóban fontos minden európainak tudnia azt, hogy egy EU-tag nemzetállam rasszista propagandát gyárt” – fejtette ki véleményét az üggyel kapcsolatban Andrew Stroehlein, a Humans Right Watch jogvédő szervezet európai igazgatója.

MI SZÁMÍT GYŰLÖLETBESZÉDNEK?

A gyűlöletbeszéd kényes kérdés, mert elbírálása nem egyszerű. Főként akkor nem, ha egy kellemes háttérzenével ellátott, látszólag semmilyen sértő vizuális elemet nem tartalmazó felvételről van szó. Arról pedig még a magyar ajkúak is vitatkoznak egymás közt, hogy a videó kimerítette-e ezt a kategóriát, vagy nem – az megint más kérdés, hogy mennyire tényszerű megállapításokat tartalmazott.

Berkes elmondta számunkra, hogy a gyűlöletbeszéd alatt mást ért a magyar jogszabály, mint amit az Egyesült Államokban annak tartanak, a globális sokszínűség és a különböző jogszabályi környezet nem kis fejtörést okoznak a közösségi oldalnak. Ezért is van szükség egy saját egyértelmű és világos szabályozásra, mint a közösségi elvek, ami univerzálisan érvényes az összes felhasználóra.

A közösségi oldal zavarosnak tűnő, Lázár-videóra adott csiki-csuki reakciója csak az egyik példája annak, hogy a cég nehezen tudja kezelni azt a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos problémát, hogy egyre több politikai csoport használja arra a felületet, hogy üzeneteiket terjesszék, mondta el a Vice-nak Nikita Malik, a Henry Jackson Society nevű külpolitikai elemző központ egyik vezetője.

A Facebooknak még egyértelműbben kell definiálnia a gyűlöletbeszédet és a politikai szélsőségességet. Mivel a videó egy politikai párttól származott és egy választási stratégia része, ezért a Facebook vonakodhatott attól, hogy teljesen eltávolítsa.”

– fejtegette tovább a döntést, ami szintén utal arra, hogy az oldal nem akarta szándékosan elhallgattatni a politikust, és hezitált a helyes döntésen.

Social connections. 3D illustration
Forrás: ThinkStock

Berkes szerint az is biztos, hogy az amerikai eset és most már a Lázár-videó kapcsán is a Facebook jobban oda fog figyelni az olyan kis piacokra is országos választások idején, mint Magyarország, főleg a hírportálok, politikai oldalak, közszereplők oldalain közzétett posztokra érkező bejelentésekre. Kicsi alatt azt értjük, hogy a közösségi oldal kétmilliárd havi aktív felhasználójából körülbelül öt és félmillió a magyar, ami az európai felhasználói bázis 1,2 százalékát jelenti.

A prágai European Values nonprofit szervezet kutatója, Jakub Janda szerint a Lázár-videó esete arra is rávilágít szélesebb körben, hogy a Facebooknak egy sürgető problémát kell orvosolnia: korlátozott erőforrásuk és tapasztalatuk van a kisebb piacokon, ahol a kulturális és nyelvi különbségek meghatározó akadályokat jelenthetnek, akár a moderációban.

A Facebook egyik legkomolyabb problémája, hogy nincsenek helyi irodáik, ahol a szakemberek megfelelően tudnák értelmezni a helyi környezetet és normákat, így érthető mód több esetben is hibázhatnak.”

AKI REGISZTRÁLT, VÁLLALJA

Berkes szerint cenzúrát legfeljebb valamilyen állami szerv tud érvényesíteni, a Facebook egy magánvállalkozás. A felhasználási feltételeikben benne van egyértelműen, hogy milyen típusú tartalom hirdethető, posztolható, hiába vannak olyan vitatott pontok, mint például a gyűlöletbeszéd.

A hirdetési rendszer szigorítása, a jelentési eszközök és a moderátori csapatok bővítése a fake news jelenség féken tartása miatt vált fontosabbá azután, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt, illetve Donald Trump megválasztását követően a választásra jogosultak feléhez, azaz mintegy 126 millió amerikaihoz juthattak el olyan Facebook-posztok, amelyeket orosz álhírportálok állítottak elő.

Csaknem százezer dollárt költöttek a közösségi portálon közzétett, érzékeny társadalmi és politikai témákat érintő hirdetésekre. A hirdetések zömének nem volt közvetlen köze az amerikai elnökválasztáshoz, a szavazáshoz vagy egy bizonyos elnökjelölthöz, hanem társadalmilag vagy politikailag érzékeny témákat érintettek, mint például a fegyverviselés, a migráció vagy éppen a szexuális kisebbségek jogainak védelme.

A Facebook célja, hogy ezeket minél hatékonyabban kiszűrje saját elveivel és moderátori rendszerével, hiszen választás idején főként a dezinformáció jelent fenyegetést, arra vonatkozóan viszont még nem volt konkrét eset, hogy eltávolított posztok befolyásolták volna a szavazókat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. március 25.
Turisták bőröndjeikkel egy zebránál állnak Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.