A választást megelőző kampányidőszakban újra aktuálissá vált a kérdés, mit tűr el platformján a Facebook, mit nem, és amit nem, miért nem. Lázár János Bécsben készült videója mozgalmas utat járt be publikálása után: a március hatodikán este közzétett videót a felhasználók jelenteni kezdték, így másnap délelőttre eltűnt a politikus Facebook-oldaláról.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: azzal, hogy a Facebook sértő tartalomra hivatkozva levette a videót, beavatkozik a választási kampányba. Lázár posztban fejezte ki csalódottságát, és azt mondta: a Facebook cenzúrázta őt és sérti a szólásszabadságot.
Köszönöm a Facebook korrekt és gyors intézkedését.
Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2018. március 7.
Pár órával később a közösségi oldal moderátorai visszaengedték a videót az oldalra, a politikus pedig este tíz órakor megköszönte a Facebook „korrekt és gyors intézkedését”. A felvétel azóta is elérhető.
ZUCKERBERG MEGHALLGATTA LÁZÁR KÉRÉSÉT?
Nem valószínű. Miként az sem, hogy a „Facebook adminisztrátorainak” címzett üzenet hatására került vissza a videó, ahogy az sem, hogy először cenzúra miatt tűnt volna el.
Először is érdemes tisztába tenni, miért döntenek úgy a Facebook moderátorai, hogy adott tartalmat el kell távolítani, min megy keresztül egy poszt. Az erre vonatkozó szentírást, a közösségi alapelveket minden nyelven, bárki elolvashatja, regisztrációkor elfogadjuk azokat. A szabályzat szerint a bejegyzés nem tartalmazhat többek között:
- meztelenséget,
- erőszakos és durva tartalmat,
- gyűlöletbeszédet, ami alatt a Facebook meghatározása szerint olyan tartalmakat értünk, amelyek közvetlenül támadnak bizonyos személyeket faji, etnikai, származási, vallási, nemi irányultság, nem, társadalmi nem, nemi azonosság, fogyatékosság miatt.
Képzeljük csak el, hogy a platformon már több mint kétmilliárd ember lóg havonta: ennyien nyilván rengeteg dolgot posztolnak, elég körbenéznünk a saját hírfolyamunkban. Az amerikai elnökválasztás óta az is köztudott, hogy a hatalmas elérés lehetőségét politikai szervezetek is felhasználhatják arra, hogy befolyásolják a választók véleményét, álhíreket terjesszenek, dezinformáljanak, tények helyett érzelmekre ható tartalmak felhasználásával keltsenek indulatokat, démonizáljanak célpontokat, azokat hirdetések formájában próbálják még inkább szem elé helyezni.
ALGORITMUS ÉS EMBER EGYÜTT DÖNT
Ezt a bődületes mennyiségű tartalmat első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok fésülik át, amelyek képesek felismerni, ha egy adott videó vagy poszt erőszakos, véres, pornográf jellegű, már ilyenkor sok olyan poszt kihullik, ami nem való a felhasználók szeme elé.
A második lépcsőfok az emberi moderátor: a moderátorokhoz már azok a bejegyzések jutnak el bírálatra, amelyeket sok-sok felhasználó jelentett az oldal felé indoklással, hogy miért találják azt sértőnek. Ahogy a közösségi oldal szabályzata is írja, nem az számít, hányan jelentik a posztot (nincs olyan meghatározott szám, hogy például érje el az ezret, vagy százat). Sokkal inkább valószínűbb, hogy az elérés arányában határozzák meg a szükséges mennyiséget.
Arra a kérdésre, hogy magyar nyelvű moderátor értelmezi-e a tartalmak környezetét, mielőtt eltávolítanak egy posztot, az alábbi választ kaptuk a Facebook regionális szóvivőjétől:
Minden bejelentés a több ezer magasan képzett szakértőből álló Community Operations csapatunkon megy keresztül, akik 24/7 dolgoznak szerte a világon, köztük magyar nyelven beszélő specialisták, akik a magyar tartalmak vizsgálatáért felelnek. A jelentések száma nem befolyásolja azt, hogy végül töröljük-e adott tartalmat. Sosem törlünk semmit egyszerűen azért, mert rengetegen jelentették.”
Miután egy tartalmat eltávolítanak, a tartalom feltöltője minden esetben értesítést kap az eltávolítás okával együtt, és egyben kifogásolhatja is a döntést felülvizsgálatra – erősítette meg nekünk a folyamat működését Berkes Ákos, a FlowPR kreatív igazgatója, kommunikációs szakembere.
Lázár János bécsi videója minden bizonnyal ezen a hétköznapi folyamaton ment keresztül: miután kifogásolta azt, hogy eltüntették a videó eltávolítását és ezt jelezte az űrlapon, az visszajutott egy feljebbi moderátori szintre, ahol még alaposabb vizsgálat után felülbírálták a döntést,
Az eset mégis speciális volt, mert ahogy a Facebook hivatalosan is megindokolta: ugyan gyűlöletkeltés miatt levették a videót, az visszakerült, mert a nyilvánosság tájékoztatása miatt fontosnak tartották, a nagy érdeklődésre számot tartó tartalmakkal kivételt tesznek. A videó rengeteg reakciót kapott külföldi sajtótól és politikusoktól, beszámolt róla a Welt, az AP hírügynökség, a Vice, és komoly párbeszéd alakult ki róla.
“Nehéz nem egyet érteni azzal, hogy a videónak hírértéke van: valóban fontos minden európainak tudnia azt, hogy egy EU-tag nemzetállam rasszista propagandát gyárt” – fejtette ki véleményét az üggyel kapcsolatban Andrew Stroehlein, a Humans Right Watch jogvédő szervezet európai igazgatója.
MI SZÁMÍT GYŰLÖLETBESZÉDNEK?
A gyűlöletbeszéd kényes kérdés, mert elbírálása nem egyszerű. Főként akkor nem, ha egy kellemes háttérzenével ellátott, látszólag semmilyen sértő vizuális elemet nem tartalmazó felvételről van szó. Arról pedig még a magyar ajkúak is vitatkoznak egymás közt, hogy a videó kimerítette-e ezt a kategóriát, vagy nem – az megint más kérdés, hogy mennyire tényszerű megállapításokat tartalmazott.
Berkes elmondta számunkra, hogy a gyűlöletbeszéd alatt mást ért a magyar jogszabály, mint amit az Egyesült Államokban annak tartanak, a globális sokszínűség és a különböző jogszabályi környezet nem kis fejtörést okoznak a közösségi oldalnak. Ezért is van szükség egy saját egyértelmű és világos szabályozásra, mint a közösségi elvek, ami univerzálisan érvényes az összes felhasználóra.
A közösségi oldal zavarosnak tűnő, Lázár-videóra adott csiki-csuki reakciója csak az egyik példája annak, hogy a cég nehezen tudja kezelni azt a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos problémát, hogy egyre több politikai csoport használja arra a felületet, hogy üzeneteiket terjesszék, mondta el a Vice-nak Nikita Malik, a Henry Jackson Society nevű külpolitikai elemző központ egyik vezetője.
A Facebooknak még egyértelműbben kell definiálnia a gyűlöletbeszédet és a politikai szélsőségességet. Mivel a videó egy politikai párttól származott és egy választási stratégia része, ezért a Facebook vonakodhatott attól, hogy teljesen eltávolítsa.”
– fejtegette tovább a döntést, ami szintén utal arra, hogy az oldal nem akarta szándékosan elhallgattatni a politikust, és hezitált a helyes döntésen.
Berkes szerint az is biztos, hogy az amerikai eset és most már a Lázár-videó kapcsán is a Facebook jobban oda fog figyelni az olyan kis piacokra is országos választások idején, mint Magyarország, főleg a hírportálok, politikai oldalak, közszereplők oldalain közzétett posztokra érkező bejelentésekre. Kicsi alatt azt értjük, hogy a közösségi oldal kétmilliárd havi aktív felhasználójából körülbelül öt és félmillió a magyar,
A prágai European Values nonprofit szervezet kutatója, Jakub Janda szerint a Lázár-videó esete arra is rávilágít szélesebb körben, hogy a Facebooknak egy sürgető problémát kell orvosolnia: korlátozott erőforrásuk és tapasztalatuk van a kisebb piacokon, ahol a kulturális és nyelvi különbségek meghatározó akadályokat jelenthetnek, akár a moderációban.
A Facebook egyik legkomolyabb problémája, hogy nincsenek helyi irodáik, ahol a szakemberek megfelelően tudnák értelmezni a helyi környezetet és normákat, így érthető mód több esetben is hibázhatnak.”
AKI REGISZTRÁLT, VÁLLALJA
Berkes szerint cenzúrát legfeljebb valamilyen állami szerv tud érvényesíteni, a Facebook egy magánvállalkozás. A felhasználási feltételeikben benne van egyértelműen, hogy milyen típusú tartalom hirdethető, posztolható, hiába vannak olyan vitatott pontok, mint például a gyűlöletbeszéd.
A hirdetési rendszer szigorítása, a jelentési eszközök és a moderátori csapatok bővítése a fake news jelenség féken tartása miatt vált fontosabbá azután, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt, illetve Donald Trump megválasztását követően amelyeket orosz álhírportálok állítottak elő.
Csaknem százezer dollárt költöttek a közösségi portálon közzétett, érzékeny társadalmi és politikai témákat érintő hirdetésekre. A hirdetések zömének nem volt közvetlen köze az amerikai elnökválasztáshoz, a szavazáshoz vagy egy bizonyos elnökjelölthöz, hanem társadalmilag vagy politikailag érzékeny témákat érintettek, mint például a fegyverviselés, a migráció vagy éppen a szexuális kisebbségek jogainak védelme.
A Facebook célja, hogy ezeket minél hatékonyabban kiszűrje saját elveivel és moderátori rendszerével, hiszen választás idején főként a dezinformáció jelent fenyegetést, arra vonatkozóan viszont még nem volt konkrét eset, hogy eltávolított posztok befolyásolták volna a szavazókat.
