Nem is volt olyan régen, amikor oviban, általános alsóban még „jedi-figurákkal”, Match Boxokkal bizniszeltek, tehetősebb családok gyermekeit majmolva tépőzáras cipőért, Barbie babáért, kvarcjátékért nyúzták a szülőket. Most is ugyanez a helyzet annyi különbséggel, hogy az igényeket uniformizálta a ránk szakadt globalizmus. Ma éppen a verdás, jégvarázsos, hercegnős, pókemberes cuccok a menők ruhától a játékokig, táskákig.
Az igazán nagy változást az okoseszközök elterjedése hozta, a szülőket is komoly dilemma elé állítva:
A tartalom lehet gond
A mikor kérdését könnyebb megválaszolni:
Nincs azzal semmi baj, ha a postán sorban állásnál, orvosi váróban az óvodás, kisiskolás gyerek a telefont, tabletet nyomkodja. Neki is könnyebben múlik az idő, a szülőnek is. Nem a médium, hanem a tartalom a fontos
– mondja a 24.hu-nak Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK adjunktusa, a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője.
Arra viszont törekedni kell, hogy ez a fajta tevékenység ne menjen a minőségi időtöltés kárára, ne valamiféle bébicsőszként tekintsünk az eszközre, illetve próbáljunk megfelelő, tartalmas applikációkat letölteni a kicsinek. Hogy mi számít tartalmasnak és megfelelőnek, azzal ugye vissza is tértünk első kérdésünkhöz.
Magyarországon ilyen jellegű felmérés nem készült, de a hozzáférhető legfrissebb, 2014-es adatok szerint az amerikai gyerekek 80 százaléka heti rendszerességgel, egyharmada pedig naponta játszik tableten vagy okostelefonon, míg a 7 éves és az alatti holland gyerekek 70 százaléka használ gyakran mobileszközt. Nagy valószínűséggel hasonló eredmény születne hazánkban is.
Magyarul szinte semmi sincs
Négy ország kutatói – köztük Takács Zsófia – gyerekeknek szóló tabletes applikációk piacát hasonlították össze négy gazdaságilag eltérő európai országban: Hollandiában, Törökországban, Görögországban és Magyarországon.
A nyolc éven aluliak számára készült, a Google Play-ből és az iTunes App Store-ból letölthető legnépszerűbb applikációkat vették górcső alá, eredményeik a rangos szakmai folyóirat, a Journal of Early Childhood Literacy hasábjain jelentek meg.
Elképesztő mennyiségű, országonként 500 appot vizsgáltak meg a „népszerűségi listák” mentén haladva. A programok oktató jellegére, illetve arra voltak kíváncsiak, mennyire igazodnak a helyi kultúrához és nyelvhez azokban az országokban, ahol nem az angol az anyanyelv.
a görögöknél 15, Törökországban 17, Hollandiában 50 százalék az arány. Ez a trend azért problémás, mert nem támogatja a gyerekek nyelvi fejlődését, szókincsét, az óvodáskori nyelvi fejlődés pedig az iskolaérettség egyik legfontosabb előrejelzője.
Nyilvánvalóan a nyelven túl egy-egy játéknak lehet más fejlesztő funkciója is, csak a példa kedvéért ilyen mondjuk a térbeli-vizuális készség, de ezeket is nehéz bennük fellelni.
Összességében elmondható, hogy az applikációk többsége nagyon mechanikus, nincs bennük sok kihívás, még a látszólag ezt a célt szolgáló játékokból is hiányzik a valódi oktató, fejlesztő tartalom
– fogalmaz a szakember.
Ezen a ponton vág közbe a laikus a szülői felelősséget emlegetve, de hiába: a szülő, a pedagógus sem tud felelős döntést hozni, ugyanis nagyon silány a kínálat. Takács Zsófiáék vizsgálata bizonyította, hogy a piacon túlnyomórészt nemzetközi cégek termékei vannak jelen.
Magyarországon a legnépszerűbb appok pusztán 5 százaléka volt köthető helyi fejlesztőkhöz, de ez az arány mind a négy országban alacsony volt. Piaci szempontból érthető, hogy a nemzetközi fejlesztők az appokba nem tesznek beszédet, mert így az app minden országban kiadható – ennek azonban az az ára, hogy nem adaptálják a tartalmat a helyi nyelvhez és kultúrához.
Erre lenne szükség
Mi tehát a gyereket fejlesztő, tudását növelő applikáció?
- Ami pontosan belövi az ajánlott korosztályt.
- A gyerek anyanyelvén elérhető.
- Meséket, mesekönyveket ajánlanak a kutatók.
- Óvodásoknak a játékosan előkészítő, amely az úgynevezett írás-olvasást megelőző készségeket, mint a szókincset, fonológiai tudatosságot fejleszti.
Érdemes végighallgatni a szakértő indoklását is. A legtöbb app életkori besorolása igen tág, például 0-5 éves korig szól.
Nem létezik olyan fejlesztő tartalom, ami lefedi egy csecsemő, és egy iskolába készülő ötéves gyerek igényeit is. Ebben a korban 1-1 év is nagyon sokat számít, egészen mások a gyerek képességei, érdeklődési köre, befogadóképessége, a módszerek, amivel le lehet őket kötni
– magyarázza Takács Zsófia.
Az óvodásoknak szánt játékok zöme explicit módon írni és olvasni tanít, ami kisiskolásoknál teljesen rendben is van, de az ovisoknak ez felesleges. Az óvodáskori nyelvi fejlődés egyik legfontosabb forrása a mesekönyvolvasás: olyan szavakkal, kifejezésekkel ismerkedik meg a gyerek, ami a mindennapi beszélgetésekben ritka.
A szakember doktori kutatásában a digitális mesék hatását vizsgálta, ezek ígéretes eredményei alapján szorgalmazza a meseapplikációk fejlesztését.
Káros?
Felmerül a kérdés, hogy miért kell a gyereknek oktató-fejlesztő játékot a kezébe adni, miért nem pihenhet, lazíthat ő is mondjuk úgy teljesen céltalanul? Takács Zsófia válasza zseniális:
Kisgyermekkorban a játék tanulás, a tanulás játék, a kettőt nehéz szétválasztani egymástól. Nem életszerű, hogy az ovis gyerek egyszer csak azzal forduljon hozzánk: »meghallgattam ma öt mesét, teljesen kikészültem, pihenni akarok«. A gyerekek természetes érdeklődést mutatnak a történetek, betűk, számok iránt.
Végezetül nem maradt más, mint hogy a nem megfelelő applikációk okozhatnak-e kárt a fejlődésben? Hosszasan lehetne ezen spekulálni – mondja a szakértő – de kutatni nagyon nehéz. Érdekesebb, hogy mi az, amivel támogatni tudjuk a fejlődésüket.
Károkozásról leginkább annyiban lehet beszélni, amennyi értékes, minőségileg is eltölthető időt egy sminkelő vagy fodrászos applikáció elrabol a napból. Nem tudjuk, hogy káros-e, de mindenféleképpen egy elszalasztott lehetőség.
