Tech

Lapos képernyő 1932-ből

Bár a "távolbalátó készülékek" csak az 1920-as években kerültek kereskedelmi forgalomba, a '30-as években már síkképernyőről álmodtak.

Az alábbi kép egy dán építész, Arne Jacobsen “A jövő otthona” című alkotása, amelyen ahhoz képest, hogy 80 évvel ezelőtti műről van szó, gyanúsan megbújik egy lapos képernyős televízió. Mivel a fehér vásznon egy felirat szerepel arra is gondolhatnánk, hogy egy posztmodern festmény lehet, azonban igazán furcsa művésznek kell lenni ahhoz, hogy az ember a keretbe épp a “fjernsynsplade” (vagyis televíziólemez) szót írja. Mindezt 1932-ben.

A képen található felirat maradéka egyébként azt jelenti: “A falon lévő képeket rádión keresztül közvetítik a televíziós lemezre és az ember preferenciái alapján módosíthatóak.” Rendben, Arne Jacobsen valószínűleg nem mozgóképekre gondolt, de a leírása kísértetiesen hasonlít a manapság is használatos tévék működésére.

A televíziózásnak és a síkképernyőknek egyébként magyar vonatkozása is van. Alább a Tolnai Világlapja egyik 1928-as számából látható egy részlet, melyben a “távolbalátó készülékek” terjedéséről számolnak be.

A síkképernyők kapcsán pedig Tihanyi Kálmánról kell megemlékezzünk, aki 1936-ban szabadalmaztatta a plazma kijelzők elvét, vagyis az első síkképernyős rendszert, amelyet 1939-ben jelentett be és a háború után kívánt a gyártósoron látni.

Ajánlott videó mutasd mind

Akkora válság jöhet, hogy 2022-ig is eltarthat

Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint példátlan ütemben romlottak az év eleje óta a világgazdaság növekedési kilátásai az új koronavírus okozta világjárvány megfékezését célzó korlátozások miatt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.