történész

1944 nyarán az emberek minden erejükkel megpróbáltak ragaszkodni a normalitáshoz, miközben a fejükre bombák hulltak, a szomszéd lakásból elvitték a zsidó családot, körülöttük lassan összeomlott a magyar állam. Ablonczy Balázs történésszel beszélgettünk a most megjelent Az utolsó nyár című könyve apropóján.

Niall Ferguson szerint a szégyenlősen, vonakodóan imperialista Egyesült Államoknak végre fel kellene vállalnia, hogy birodalom. Szerinte azért tanulmányozzuk a történelmet, hogy tanuljunk belőle, és a jövőben kisebbeket hibázzunk.

A  forradalom és szabadságharc történéseinek legfőbb kutatója és ismerője is kifejtette a véleményét.

A történész szerint nem volna szükség hazugságokra, ha az új államfő nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és az apját.

A történész szerint az Orbán-rendszer nem diktatúra, de nem is demokrácia, hanem olyan hibrid rendszer, amely az állam- és kormányrendszerek skáláján valahol a kettő között helyezkedik el.

Egy időre biztosan Hammerstein Judit lett a nemzeti gyűjtemény első embere.

Miért aludtak ük-ükszüleink két részletben éjszakánként, és mennyit szabad ma sziesztáznunk nekünk, hogy tökéletesen pihentetően teljen a mi egyszakaszos alvásunk?

A Tangó és Kes mai adásában Takács Tibor történész-levéltárossal egy 1956-os párttitkárgyilkosság felidézésével azt elemezzük, mennyivel nehezebb egy bűntény felderítése, ha politikai indokok és elvárások is állnak az ügy hátterében.

A Tangó és Kes legújabb adásában Csapó Csabával arról beszélgettünk, hogyan néztek ki a csendőrök hétköznapjai, illetve miért vetődik fel újra és újra a szervezet újbóli felállításának kérdése.

Mikorra juthatunk el oda, hogy ne keverjük össze a zsarolással, megfélemlítéssel beszervezett civil hálózati személyeket a tartótisztekkel? Hogy működtek a K-lakások? Pontosan ábrázolta-e a Besúgó-sorozat a belső elhárítás világát? Tabajdi Gábor történésszel a Tartótisztek című most megjelent könyve apropóján beszélgettünk.

A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa.

Társadalmunkban a szépségideál része a testszőrzet kordában tartása. De miért, és hogyan jutottunk el idáig? Erről írt könyvet A bundátlan Vénusz címmel K. Horváth Zsolt, vele beszélgettünk.

A fegyveres konfliktusok elnevezése körüli harcok sokszor éppolyan elkeseredettek, mint maguk a konfliktusok – mondja David Armitage, a Harvard Egyetem professzora, aki könyvet írt a polgárháborúk kétezer éves történetéről. Miért tart egy újabb amerikai polgárháborútól és tényleg a génjeinkbe van-e kódolva a vérontás?

A napokban megjelenő Száz év múlva lejár? című kötet apropóján a többi között arról beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel, hogy Búvár Kund legendájával is le kellene-e számolnunk, mit tart a legkártékonyabb konteónak, illetve miért megértő néhány Trianon-legendával kapcsolatban.

Az orosz–ukrán háborúban máris tárgyalóasztalhoz ültek a felek, igaz, eddig nem túl sok eredménnyel. Katona Csaba történészt arról kérdeztük, mire jó egy fegyverszünet manapság, amikor már azt sem lehet pontosan tudni, mikor ér véget egy háború.

Mi történik, ha a kosztümös-erotikus történetek népszerűségét egykor valóban létezett történelmi szereplők és események rovására lovagolják meg? Valami olyasmi, mint a legújabb Sisi-sorozattal. Egy történészt kérdeztünk a legfontosabb hibákról.

Hogy a magyar hadak 163 háborúból 90-et megnyertek, az nem feltétlen volt úgy.

Hat egykori tanítványa egy-egy személyes történet felidézésével köszönti születésnapján a történészt.

Egy cseh történész szerint egy nő a leszbikus kapcsolatának köszönheti azt, hogy túlélte a haláltábort. Ezt a lánya tagadja, de hozzáteszi: az őr fontos szerepet játszott az anyja sorsában.

A Széchenyi-díjas történész 90 éves volt.

Fő kutatási területe a Szociáldemokrata Párt, a szociáldemokrata mozgalom története volt a 19. század végén, a 20. század elején, ugyanakkor ismert kutatója volt az 1918-1919-es forradalmaknak is.