Magyar beteg garatváladékából sikerült meghatározni az új koronavírus teljes genetikai kódját. Ezzel egyrészt elkaptuk a Magyarországon „tevékenykedő” kórokozót, de ami még fontosabb: a különböző minták, változatok összevetésével lehet rajta stabil támadási felületet találni.
A kutyában és az emberben sok a hasonlóság: hízás, demenciaszerű tünetek, civilizációs betegségek. Legjobb barátunk öregedésének vizsgálata nemcsak abban segít, hogy minél tovább velünk maradhasson, de az időskori demencia megértésében, kezelésében is.
Ha valaki azzal hitegeti, hogy a csíkos ruha hűsítő nyári viselet, ne higgyen neki, a zebrák sem a léghűtés miatt viselnek fekete és fehér csíkokat. Pedig sokáig azt hittük.
Új enzimek és fehérjék felfedezése nagyban előrelendítené a tudományt, tartalék pedig van bőven: ma a vírusok és baktériumok alig egy százalékát ismerjük. Csak levadászni nehéz őket, ezen segít a magyar fejlesztés.
Ígéretes, új eljárást dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport jelentős magyar részvétellel: a hámsejtekből előállított idegsejtekkel a jövőben olyan sérülések és betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, amelyekről ma még nem is álmodhatunk.
Egy magyar részvétellel folyó nemzetközi együttműködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek kialakításában.
Az agyunk idegsejtjei közt lévőkapcsolatok mintázata matematikailag hasonló az „internet”, vagyis a World Wide Web hálózatához – magyar tudósok hoztak új eredményeket az agykutatás területén.
Magyar kutatók e rendet tanulmányozva adhatnak választ az evolúció egyik legnagyobb kérdésére. Avagy hogyan jöttek létre a Földön a ma ismert élőlények?