Tudomány

Végre egy jó hír a koronavírusról: megvan az első magyar genom

Magyar beteg garatváladékából sikerült meghatározni az új koronavírus teljes genetikai kódját. Ezzel egyrészt elkaptuk a Magyarországon „tevékenykedő” kórokozót, de ami még fontosabb: a különböző minták, változatok összevetésével lehet rajta stabil támadási felületet találni.
Korábban a témában:

Szombatra jutott egy jó hír is a koronavírussal kapcsolatban, miszerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatói egy magyar beteg garatváladékából meghatározták az új koronavírus teljes genetikai kódját. A PTE közleménye szerint az eredmény fontos mérföldkő a hazai és a nemzetközi kutatások elősegítése terén – jelentette be Dr. Jakab Ferenc, a PTE Virológiai kutatócsoportja, egyben a kormány által felállított Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetője.

A hír több médiumban is megjelent, ám erős a gyanú, hogy a laikus olvasótábor a pozitív szavakat olvasva osztozik ugyan a kutatók siker felett érzett boldogságában, de valójában nem tudja, minek is kell örülnünk. Miért fontos, miért mérföldkő, hogy megvan az első magyar koronavírus-genom?

Megfogtuk a „magyar” vírust

Az új koronavírus az elmúlt év utolsó hónapjaiban bukkant fel Kínában, az első megbetegedések novemberben jelentkeztek. Azóta hónapok teltek el, a vírus mára szinte a világ minden pontján megtalálható, eközben pedig folyamatosan változott, mutálódott.

Ez nem azt jelenti, hogy egyre veszélyesebbé vált, hanem csak annyit: változott. Idővel, valamint az újabb és újabb gócpontok kialakulásával a cirkuláló vírus már az eredeti, vuhani kórokozó unokatestvére.

A PTE kutatónak eredménye nagyon leegyszerűsítve és kisarkítva azt jelenti: elkaptuk a Magyarországon „tevékenykedő” kórokozót.

Keressük a támadási felületet

Miért fontos ez? Látjuk, melyik földrész melyik betegcsoportjából származik az adott vírus. Látjuk a változásait, amiket összegyűjt a genomjában az itteni evolúciós és környezeti hatások révén, azokat a bizonyos mutációkat, amiktől sokan feleslegesen félnek, de leginkább nekünk, tudósoknak értelmezhetőek megfelelő hasznossággal – írja Facebook-posztjában Dr. Kemenesi Gábor, a pécsi Virológiai kutatócsoport vezetője.

Koronavírus: így hat majd a magyar fejlesztésű gyógyszer
Magyarország gyógyszert fejleszt az új koronavírus ellen, ami a vakcinával ellentétben nem a megelőzést, hanem a betegek gyógyítását szolgálja majd, ha elkészül.

Mindez zömében hosszabb távon válik majd gyakorlati haszonná, a komplex evolúciós vizsgálatok mellett a kutatók számos következtetést vonhatnak le abból, ha egymás mellett értelmezik a vírus idő- és térbeli apró változásait. A legfontosabb talán, hogy nagyban hozzájárul a vakcina, illetve a gyógyszer kifejlesztéséhez.

A térben és időben történő változások felmérése és minél jobb megismerése abban segít, hogy megtaláljuk a vírus legstabilabb, legkevésbé változó részeit, és ezeket a „stabil támadási pontokat” vegyük ostrom alá.

Kemenesi Gábor a már említett posztjában így fogalmaz: … innentől nyomon tudjuk követni, hogy valamely kísérleti hatóanyag által célzott része a vírusnak hogyan reagál, milyen gyorsan változik, hogyan érdemes dinamikusan alkalmazkodni ehhez, és melyek a legjobb, legstabilabb támadáspontok. Mesél továbbá a vírus útjáról és családfájáról, betegről betegre követhető a vírus leszármazása és természetes változásai.

Koronavírus Kutató Akciócsoport

A miniszterelnök március 13-án tíz akciócsoport felállítását jelentette be, a Jakab Ferenc vezette Koronavírus Kutató Akciócsoport célja a vírus jobb megismerése: fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.

A PTE már említett közleménye szerint a magyar betegtől származó mintát a Virológiai kutatócsoport, Dr. Kemenesi Gábor irányításával a nemzetközi protokoll alapján dolgozta fel. Ezt követően a központ Genomikai és Bioinformatikai laboratóriumának munkatársai, Urbán Péter és Tóth Gábor Endre, új generációs szekvenálási technológiát alkalmazva határozta meg a vírus genetikai kódját. A nagy mennyiségű adat feldolgozását és elemzését a Bioinformatikai kutatócsoport munkatársa, Dr. Herczeg Róbert végezte.

A kutatócsoportok szoros együttműködése és a kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes munkafolyamatot hazánkban a lehető leggyorsabban lehessen elvégezni a további igazoltan pozitív minták esetén is a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.

Kiemelt kép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa mikroszkópon ellenőrzi a kutatáshoz használt sejteket a központ laboratóriumában. Fotó: Sóki Tamás /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.