Tudomány
A male lioin mates with a female lion at zoo Hagenbeck in Hamburg, Germany, 24 September 2013. Photo:†Angelika Warmuth

Szex vagy kapcsolat – nem egyértelmű a válasz

Egy új kutatás felfedte, hogy monogámia és poligámia mindössze 24 gén aktivitásán múlik az agyban. Az ember vajon hova tartozik?
Korábban a témában:

Félrelépés, hűtlenség, megcsalás több háborút, csetepatét robbantott ki, annak meg még számát sem adhatjuk, hány millió és millió élet ment tönkre, mennyi gyilkosságot és öngyilkosságot generált az összetört szív. Pedig az ember elvileg monogám. Legalábbis így tudjuk, ám egyelőre sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk e látszólag egzaktnak tűnő tudományos megállapítást.

Egy nemzetközi kutatócsoport a poligámia és monogámia genetikai meghatározottságát vizsgálta, eredményük igazán meglepő. Attól ugyan még messze vagyunk, hogy a férfi vagy nő félrelépését „biológiai kényszernek” vagy pillanatnyi üzemzavarnak tekintsük-e, de az evolúciós alapok egész jól látszanak. A részletekről Dr. Pogány Ákost, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusát, a csapat egyik magyar tagját kérdeztük. Kezdjük a friss tanulmánnyal, utána lássuk az egészet a gyakorlatban.

24 gén aktivitása

A kutatók öt, közeli rokon fajpárt vizsgáltak (négy emlős, két madár, két béka és két halfajt), ahol az egyik monogám volt, a másik nem. Ezzel négy, olyan egymástól független alkalmat tudtak összehasonlítani, amikor a gerincesek evolúciója során a monogámia megjelent. Például amikor a nem-monogám hegyi pocok és közeli rokona, a monogám mezei pocok két különálló fajjá vált szét.

Ahányszor egy ősibb, poligám fajból monogám származik, mindig ugyanaz a 24 gén aktivitása változik az agyban, legyen szó halakról, madarakról, emlősökről vagy kétéltűekről. Ez azt jelenti, hogy az evolúció körülbelül 450 millió éve egyazon formulát használja gerincesek esetében

– mondja a 24.hu-nak Pogány Ákos.

A megdöbbentő egyezés azt jelenti, ennek a génexpressziónak, vagyis az említett 24 gént érintő kifejeződésnek már a közös ősben meg kellett lennie. A szálak a csontos halakig vezetnek vissza, belőlük kezdtek kialakulni a gerincesek további osztályai nagyjából 450 millió évvel ezelőtt.

A monogámia receptje. Bizonyos gének aktivitásának növekedése (piros) és csökkenése (kék) az agyban – Texasi Egyetem (Austin, USA).

A kutatócsoport eredményei mind a vizsgált időintervallumot, mind a gének azonosítását illetően egyediek és nagy jelentőségűek, emellett azonban számtalan további felfedezés alapjául szolgálnak.

Többnejűség és többférjűség

Laikusként még fontos, a monogámia milyen definícióját jelölték ki a tudósok munkájuk keretéül. Íme: egyetlen egyeddel történő párkapcsolat, amely legalább egy párzási időszakon át fennmarad, és az utódok gondozásával kapcsolatos munka legalább egy része megosztott egészen addig, míg azok meg nem kezdik önálló életüket.

Akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak. Nyilván mindenkinek az pereg le a szemei előtt, hogy a hím, ha tét nélkül teheti, könnyen félremegy, de vastagon benne vannak a nőstények is.

A poligámia a több egyeddel való párosodást jelenti nemtől függetlenül, ezen belül a többnejűséget poligíniának, a többférjűséget poliandriának nevezzük. Az utódgondozás itt is tükrözi a párzási rendszert: az anya saját párjával nevelteti fel a közös kicsiket, de az is előfordulhat, hogy akár minden utód más apától származik

– teszi helyre a fogalmakat az etológus.

Hatékonyság mindenek előtt

Tegyük félre emberi konvencióinkat és nézzük, mi vezérli a természetet, amikor egyeseknek egyetlen párt jelöl ki, másokat pedig szabadjára enged. A legfőbb törvények: életben maradni és minél hatékonyabban terjeszteni a következő nemzedékben a saját génkészkészletet.

Az evolúció az élőlények folyamatos alkalmazkodását jelenti az állandóan változó környezeti feltételekhez. Ha minden adott, magyarán bőségesen elérhető a táplálék, az időjárás barátságos és a ragadozók sem ülnek tort, az a poligámiának kedvez. Sok fajra jellemző, hogy a hímek egymással versengenek a szaporodás jogáért, és az arra alkalmas erős, életrevaló hímek a lehető legtöbb nősténynek utódot nemzenek. Felnevelésük – kedvező körülmények és gyakran a domináns hím által biztosított forrásoknak köszönhetően – ilyenkor az anyának egyedül is sikerül.

Amennyiben viszont a helyzet – evolúciós szemmel – bármilyen szempontból rosszra fordul, a két szülő közös munkájára van szükség, kiragadott példaként gondoljunk a császárpingvinekre. A tojásnak és fiókának melegre és élelemre van szüksége, sarkvidéki körülmények és a tengertől való óriási távolság mellett ezt az anya és az apa csak együtt képes biztosítani.

A monogámia tehát evolúciós kényszer eredménye, a génkészletben meglévő lehetőségek alkalomhoz illő megnyilvánulása. Ideálissá váló körülményekre válaszul azonban „visszaváltozhat” poligámiává.

Szociális monogámia

Ebben az összefüggésben próbáljuk meg értelmezni saját fajunkat, hiszen az ember – hiába is szeret magáról többet képzelni – biológiai lény, rendszertanilag az állatok országába tartozik. Monogám vagy sem? A tapasztalat azt mutatja, hogy nem, máskülönben nem folyna annyi vér és könny a ki, kivel és mit csinál problémaköre okán.

A monogámia gyökere nálunk az az ősi törekvés, miszerint a vagyon kézben tartható, örökíthető legyen. A civilizációk létrejöttével társadalmi elvárássá vált, ezt kiszolgálva erkölcs, vallás és jog egyaránt kőbe véste.

Az ember monogámiája szociális eredetű, biológiailag ott van és mindig is ott volt bennünk valamennyire az ellentéte is – elég a legközelebbi rokonaink szaporodási rendszereit megfigyelni

– mondja Pogány Ákos.

NEW ZEALAND. SOUTH ISLAND. WITH THE DROP OF THE PRICE OF THE WHOOL, THE COUNTRY START THE BUSINESS OF DEERS IN THE YEAR 1970'. IF THE MEAT IS EXPORTED TO EUROPE, THE HORNS AND OTHERS PARTS OF THE DEER (PENIS) IS EXPORTED TO ASIE FOR THE LOCAL MEDECINE.
Fotó: AFP

Egyedül nem megy?

A XXI. század igen erősen megtépázta az emberi monogámia több ezer éves dogmáját, az idő pedig majd eldönti, mindez szabados elhajlás-e, vagy fajunk valóban egy életre választ párt. Az evolúció szabályai szerint a gyerekekről való gondoskodás döntő fontosságú, a kérdés már csak az, ezt anya vagy apa egyedül csinálja, illetve mindkettejük közös munkájára lesz szükség?

Érdekes példa ide és a kettősséget is jelzik azon kultúrák, ahol a többnejűség elfogadott, törvényes. Anélkül, hogy bárkit is megsértenénk, a jelenség lényege: az apának kutya kötelessége minden feleségéről, és a tőlük származó összes gyermekéről gondoskodni.

Tudósaink nyilván rövidesen megvizsgálják azt a bizonyos 24 gént is, de ez édeskevés lesz a végleges válaszhoz. A poligámia és monogámia kérdése jóval összetettebb annál, hogy ki kivel párosodik: több viselkedésformát befolyásol a párválasztástól kezdve az együttműködési hajlamon keresztül a kitartásig, és persze esetünkben a kulturális elvárásokig.

Kiemelt kép: Angelika Warmuth / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.