Tudomány

A Föld legnagyobb élőlénye 10 négyzetkilométeres

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 11. 12. 13:00

Egy oregoni tuskógomba tényleg ekkora, és tényleg egyetlen egyed. Magyar kutatók e nemzetséget tanulmányozva keresik az evolúció egyik égetően hiányzó láncszemét, munkájuk már most hatalmas nemzetközi sikert aratott.
Korábban a témában:

A növények és állatok mellett az élővilág harmadik egységét a gombák alkotják, a kategóriát rendszertanilag országnak nevezik: gombák országa.

Hihetetlen színes társaság óriási fajgazdagsággal, a mikroszkopikus penészgombáktól a görögdinnye mérető pöfetegeken keresztül a már említett tuskógombákig vagy 100 ezer fajt találunk itt. És ehhez jön az egyes becslések szerint 1,5 millió, eddig tudományosan még le sem írt gombafaj…

Magát a gombát nem is látjuk

A mindennapokban erdőt-mezőt járva vagy a zöldségesnél mi rendre a kalaposgombák rendjébe tartozó fajokkal találkozunk, pontosabban azok egy bizonyos részével. Ezek az élőlények, mint a növények gyökérzete, úgynevezett gombafonalakkal hálózzák be a talajt és elhalt növényi részeket. A kívülálló szeme könnyen át is siklik rajtuk.

Ezekkel veszik magukhoz a tápanyagot, és ezekből nő ki alkalomadtán a szaporodást biztosító spórákat tartalmazó termőtest. Ezt nevezi a laikus „gombának”. A kalaposgombákhoz tartoznak a rafinált trükkökkel felszerelt, hihetetlen méreteket produkáló Armillariák rendjéhez tatozó tuskógombák is.

A legnagyobb szárazföldi élőlény

Gombafonalakból összeálló, gyökérszerű nyúlványaik, a ceruzabél vastagságú úgynevezett rizomorfok úgy hálózzák be a talajt, mint valami szabálytalan, föld alatti pókháló.

Évente akár egy métert is nőhetnek a szélrózsa minden irányába, és ahol fát találnak, azt megtámadják, majd mint egy új központból, innen is tovább terjeszkednek.

Egy-egy Armillaria hatalmas területet foglalhat el, tucatnyi, száz és ezernyi termőtestet növeszthet, de biológiailag akkor is egyetlen élőlényről, egy egyedről beszélünk

– magyarázza a 24.hu-nak Nagy László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Ráadásul rendkívül hosszú életűek, nem ritka az ezer esztendős példány. Így pedig már remélhetőleg kellően alátámasztottuk a címben tett állítást, miszerint egy Oregonban nyilvántartott, 1500 éves Armillaria-egyed kiterjedése 10 négyzetkilométer, a legnagyobb ismert szárazföldi élőlény.

Eltünteti az ujjlenyomatait

E gombafajok rendkívül sikeresek, ami stratégiájuknak és kémiai arzenáljuknak köszönhető. A kalaposgombák túlnyomó részt elhalt növényi szervezetek lebontásából tartják fenn magukat, ha úgy tetszik „dögevők”, a gombafonalak korhadó szervezeteket hálóznak be. A tuskógombák viszont – maradva az állati példánál – inkább “ragadozók”, persze csak a maguk módján.

Ha a rizomorfok szárazság, betegség miatt legyengült fával érintkeznek, megkezdik a behatolást annak gyökereibe és hozzájárulnak a pusztulásához azzal, hogy elszívják előle a tápanyagokat. Az ilyen esetekre azonban az áldozatok is fel vannak készülve. A fizikai behatástól sejtfaltöredékek keletkeznek, ezeket érzékelve a növények „értesülnek” a támadásról, beindulnak a védelmi mechanizmusok.

Ám hőseinket ez sem hatja meg:

A tuskógombák olyan fehérjét vetnek be, amely megköti a fák vészcsengőjét beindító sejtfaltöredékeket. Mint az ügyes tolvajok: észrevétlenül fosztják ki az embert, még ujjlenyomatot sem hagynak

– példázza a biológus.

Hatalmas lépés előtt állunk

Az MTA Nagy László vezette csoportja és a Soproni Egyetem kutatói Sipos György irányításával azt kutatta, mi állhat az Armillaria fajok sikerének hátterében? A választ az egyedülálló rizomorf-struktúrák genetikájában találták meg, miután négy tuskógombafajt 22 másik fajjal hasonlítottak össze.

Tanulmányuk a rangos szakmai folyóiratban, a Nature Ecology & Evolutionben jelenet meg.

A siker kulcsának is nevezhető folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során „ráakadt” néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni.

Utóbbi mondat kívülállóként még indokoltan is alkalmas a laikus közönség felhördülését generálni: „És akkor mi van?” Az van, hogy:

  • A tuskógombák elterjedési területükön, a mérsékelt égövben – így Magyarországon is – az egyik legkomolyabb erdőkárosítók, milliárdokban mérhető óriási pusztítást képesek okozni. Minél inkább megismerjük őket, annál könnyebb a védekezés.
  • A rizomorfok tanulmányozása választ adhat az evolúció egyik legnagyobb kérdésére.

Utóbbi roppant érdekes, ám némi magyarázatra szorul. A Föld nevű bolygón elsőként megjelenő életformák egysejtűek voltak, máig ismeretlen lépésként alakultak ki a többsejtű élőlények.

Az úgynevezett komplex soksejtűség nélkül a sejtek nem alkothatnának különböző funkciójú, a nagy egész érdekében együttműködő szöveteket, így a legtöbb általunk ismert élőlény ma nem is létezhetne.

A hiányzó láncszem

A komplex soksejtűség egymástól függetlenül többször is kialakult az evolúció során: külön-külön állatok, növények és gombák esetében. Hogyan és miként, azt még nem ismerjük. Jelen kutatások a gombák kapcsán adhatja meg a hiányzó válaszokat, amelyek az alapokat tekintve feltehetően igazak lesznek az állatokra és a növényekre is

– fogalmaz Nagy László.

E „hiányzó láncszem” kutatása világszinten kiemelt téma, a magyar siker jele, hogy az Európai Kutatási Tanács (ERC) Európa legrangosabb tudományos pályázati rendszerében tartotta győztesnek Nagy László és munkatársai kutatását: öt évre 1,5 millió euróval támogatta.

És ha már itt tartunk, nagyon is büszkék lehetünk: az EU-13, azaz Málta, Ciprus, és az unióhoz a kommunizmus bukása után csatlakozott 11 kelet-európai ország közül Magyarország nyeri a legtöbb támogatást immár két éve.  Sőt, régi tagállamokat is sikerült megelőznünk.

(Kiemelt kép: JEAN-PHILIPPE DELOBELLE / BIOSPHOTO)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.