Még a legfontosabb történelmi események sincsenek akkor hatással a légkörre, mint egy-egy természeti jelenség.
dzsingisz kán
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart.
A Mongol Birodalom eurázsiai „szuperhatalomként” olyan haderőt zúdított Magyarországra, amely a fél világ meghódítása során mindössze kétszer vallott kudarcot.
A mongolok úgy vélték, nagykánjuk az ég földi helytartója, előtte minden népnek, minden uralkodónak meg kell hódolnia. A körvadászat és a cunami elnevezésű stratégiát alkalmazták.
Az 1241-es muhi csata számunkra tragikus vereséggel végződött, de a mongolok is az egyik legkeményebb ütközetükként tartják számon. Sok volt a halottjuk, és egy ponton csaknem fel is adták.
1241-ben a kor egyik legkiválóbb hadereje indult Magyarország ellen, és a magyarok bedőltek a hadicselnek is, amit korábban ők maguk is hatalmas sikerrel alkalmaztak.
A nagykán első felesége, Börte várandósan tért haza a fogságból, a fiú a Dzsocsi, azaz a Vendég nevet kapta. A nomád nők kemények voltak, és nagy hatalommal rendelkeztek.
Attila, Árpád vagy Dzsingisz kán talán nem véletlenül nyugszik ismeretlen helyen: a sírok megbolygatása hitük szerint komoly következményekkel járhatott az elhunytak és az élők számára is.
Az idők során ellentmondásos történetek alakultak ki a nagykán haláláról.
Az északi szakasz nem a Dzsingisz kán elleni védelmet szolgálta.
Dzsingisz kán célja egyértelmű volt: meghódítani a világot. Kína kemény dió volt, de 40 év után végül elesett.
Dzsingisz kán unokaöccsének, Iszunke kánnak a földi maradványait tárhatták fel orosz régészek.
