Tudomány bbc history

Ezt a hordát nem lehetett megállítani

Dzsingisz kán célja egyértelmű volt: meghódítani a világot. Kína kemény dió volt, de 40 év után végül elesett.

A mongol hódítások kapcsán a magyar történetírás és történelemoktatás érthető módon az 1241–1242-es tatárjárásra fókuszál, ám világtörténeti szempontból a Magyar Királyságban történtek minden tragikusságuk és helyi jelentőségük ellenére eltörpülnek amellett a háború mellett, amely ekkor már évtizedek óta zajlott a Mongol Birodalom keleti határainál.

A birodalmat megalapító első nagykán, Dzsingisz alapvetően a világ meghódításának visszafogott célját tűzte ki maga és utódai elé,

de elsődleges célpontja természetesen a mongol szállásterületekkel határos, a világ legnépesebb és leggazdagabb birodalmának számító Kína volt.

Négy évtizedig tartották magukat

Tény persze, hogy ekkoriban Kína éppen (legalább) három részre volt szakadva, de az északi részeket uraló Jin (Csin) állam, a Nyugati Xia (Hszia) Birodalom és legfőképpen a Déli Song (Szung) dinasztia egyesével sem voltak éppen könnyű falatok. Jól mutatja ezt, hogy a nyugat felé szinte akadálytalanul hódító Dzsingisz Kína elleni első nagyobb szabású, 1211-es támadása után a mongoloknak még hosszú évekbe telt felőrölni legközelebbi szomszédjuk, a Jin-dinasztia ellenállását.

Miután 1234-ben végre győzedelmeskedtek, majd a Xia Birodalom ellenállását is felőrölték, a Song-dinasztia lett a következő célpont, a korabeli világ legfejlettebb, leggazdagabb, alattvalóinak legmagasabb életszínvonalat biztosító állama.

A mongolok dolgát a dél-kínai terepviszonyok is nehezítették, a városokkal és csatornákkal teli vidéken lovas harcmodoruk kevésbé érvényesülhetett. A háború változó hevességgel, de több mint négy évtizeden át zajlott, ilyen hosszú ideig senki nem volt képes ellenállni a mongol hódítóknak.

Kubiláj kán – Wikipedia

Idegen dinasztia

A döntő hadműveletekre végül 1268 és 1279 között, immár Kubiláj nagykán uralma alatt került sor. A mongolok ekkor már a kor haditechnikájának minden eszközét bevetették az elkeseredetten védekező Song-csapatok ellen, hadihajókat, tűzfegyvereket, modern ostromeszközöket is bevetettek.

A döntő ütközetet 1275-ben, Dingjiazhou mellett vívták, itt a mongolok súlyos vereséget mértek a mindössze négy éves, előző évben trónra lépett Song császár, Xian zászlói alatt felvonuló kínai seregre.

Noha a gyermek császár ezután mongol fogságba, majd tibeti száműzetésbe került, még ez sem jelentette a háború végét, 1276-ban Xian hétéves féltestvére, Shi trónra emelésével szerveződött meg az ellenállás a hódítók ellen. Kanton 1278-as eleste már a végjáték kezdete volt. Amikor aztán 740 éve a Shi helyére lépett Ping 1279. március 19-i halálával véget ért a Song-dinasztia története, a Kubiláj alapította Yuan (Jüan) dinasztia lett az első, amely idegen hatalomként egész Kínára kiterjesztette uralmát.

Az óriási erőfeszítés hozzájárult a Mongol Birodalom széttöredezéséhez, és a mongolok Kína feletti uralma alig néhány évtizeddel tartott végül tovább, mint a meghódításért folytatott háború, hiszen a Jüan-dinasztia már 1368-ban megbukott.

A kínai történelemben rövid epizódnak számító hódítás persze így is nagy jelentőséggel bírt, világtörténelmi szempontból talán azt emelhetnénk ki, hogy ekkoriban fordult elő először az, hogy a hatalmas eurázsiai kontinens szinte minden szeglete közvetlen összefüggésbe került egymással, ezzel megalapozva a Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia között később megélénkülő kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik