Havonta jelentkező olvasónaplónkban a szerkesztőség tagjai írnak röviden a friss olvasmányélményeikről. Ezúttal a műfaji paletta a true crime-tól a filmelméleti könyvig, Csehszlovákia megalakulásától egészen a mexikói patriarchátusig ível.
Jaroslav Dietl sorozatai közül egyik sem szólt akkorát, mint a Kórház a város szélén. Milyen akadályokat kellett leküzdenie ehhez az alkotóknak? Mit szóltak hozzá a magyar nézők és kritikusok? És mit mondott Sova doktor a magyar autóvezetői kultúráról?
Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétuma 1945-ben megfosztotta állampolgárságuktól az ország területén élő nem-szláv népességet.
Vörös István írása a 94 évesen elhunyt Milan Kunderáról, a gondolkodással kivívott szabadságról, a prágai tavasz örökségéről, a történelmet alakító írókról, valamint arról, miért lesz más egy Kundera-mentes világban élni.
Edvard Benes 33. dekrétuma 1945-ben valamennyi Csehszlovákiában élő magyart és németet megfosztott állampolgárságától, vagyis de facto kizárta őket a társadalomból.
A két világháború között rendkívül feszült volt a két ország viszonya, Magyarország a komáromi hídon át támadott volna, a csehek a Budapest–Hatvan vonalon terveztek felvonulni ellenünk.
Petr Sís a világhírű cseh gyerekkönyves szerző, illusztrátor és filmes a vasfüggöny mögötti gyerekkor traumáit fenségesen szép gyerekkönyvbe foglalta. A fal tizenkét év után végre megjelent magyarul is.
800-1000 nem használt cseh jogszabályt törölnek, de a csehszlovákiai németeket és magyarokat a II. világháború után ért megtorlásokat előkészítő dekrétumokat nem.
Szlovák és magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és „nemzetállam” megteremtése volt.
Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.
Szegény Sztalin elvtárs pörög-forog a sírjában, hogy már az egykori csehszlovák gyarmaton se tisztelik a nevét. Azért akadt egy képviselő Trencsénen, aki nem zavarta volna meg az elhunytat.
Csodálatos leletre bukkantunk: bizonyítékra, mely szerint a szocializmus kellős közepén északi szomszédaink használták először a modern kor egyik ikonját.